Európa szívéből
A Gyulai Várat két álló hónapig, 1566 Nap (július) hava 2.-ától Föld (szeptember) hava 2.-áig ostromolta Pertev pasa 32 ezres török serege élén, amiközben Szulejmán szultán vezetésével a török fősereg Szigetvár alá vonult.
Kerecsényi László a gyulai Vár kaitánya régi zalai nemesi családba született a XVI. század elején.
Zalán kívül Zágrábban is voltak birtokai, így a törökök elleni harcban személyesen is érdekelt volt.
Kerecsényi László az 1566 februári országgyűlésen Zrínyi Miklóssal együtt szólalt föl a végvárak megerősítése érdekében… Ekkor a török seregek már úton voltak Szigetvár és Gyula felé is. Szulejmán szultán a Szigetvár felé induló sereget személyesen vezette, míg Gyula ellen Pertev pasát küldte el. Pertev július 1.-ején érkezett Gyula alá, ahol Kerecsényi mindössze 2000 magyar és 600 német katonával (bár a források eltérő számokat adnak meg) kényszerült a várat védeni.
A török sereg nagyjából 15-szörös túlerőben volt.
Gyula Várát végül 63 nap ostrom után szabad elvonulás fejében föladta Kerecsényi László kapitány.
A megegyezés szerint fegyvertelenül kivonuló katonákra azonban a törökök rárontottak, és többségüket lemészárolták vagy foglyul ejtették, csak keveseknek sikerült elmenekülniük.
A várkapitányt végül néhány hónapnyi nándorfehérvári rabság után végezték ki…
Ilyen a megegyezés az muzulmánokkal !!!
A várkapitány még az ostrom kezdete előtt kirohant a várból lovasaival és rátámadott a törökökre, így a meglepetés erejének köszönhetően a maréknyi lovas sokat megölt az ellenség közül. Pertev pasa fölszólítását, miszerint adja át a várat, Kerecsényi kapitány visszautasította. Erre fölszólítást egyébként János Zsigmondtól is kapott, de azt ugyanígy megtagadta.
Két hónapig tartották a várat, miután Kerecsényi 8 napos fegyverszünetet kért. Ez idő alatt jutott arra az elhatározásra, hogy föladja várát. Így augusztus 30.-án meg is egyezett Pertevvel, aki biztosította a védők szabad elvonulását fegyvereikkel együtt, de az ágyúkat nem vihették magukkal. Kerecsényi és a védők harmadnap ki is vonultak a várból az ágyúkat hátrahagyva a megállapodás szerint.
De Pertev rájuk támadott, és a magyar menekülök többségüket megölték vagy fogságba hurcolták. Ezen a túlélő Kerecsényi annyira fölháborodott, hogy egyenesen a pasa sátrába viharzott, hogy kérdőre vonja. Erre láncra verték és előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték.
Így hihet keresztény a muzulmánnak !!!
Örök tanulság : NINCS FÖLADÁS !!! NINCS MEGADÁS !!!
MENEKÜLÉS NINCS A GŐZELEMBE !!!
MENEKÜLÉS CSAKIS A GYŐZELEMBE !!!
Kerecsényi László kapitány pedig, aki hitt a lovagias küzdelemben, mindenképpen megérdemelne végre egy életéhez méltóan kalandos történelmi filmet !!! Egy Szabad Magyar Ország Kerecsényi utcákat érdemel minden nagyobb városban és Békés minden településén !!! A bőrét mentve a magyar kincstárral menekülő (Magyar Koronát is elásató) szabadkőműves szájhős Kossuth Lajos utcái helyett…
Szerénytelenségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra ebben a mai honvesztő libsi homokozóban, de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Gyulai Vár ostroma filmjét is…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Sokkal meghatóbban, mint magam tehettem volna…
De esedékes egy másik lenyűgözően látványos film is 1566-ról, a SZIGETI VESZEDELEM !
No meg talán egy harmadik is… 1566 címmel, amely az év minden csatáját fölölelheti…
Egy Benedek Elek által is megírt monda szerint Kerecsényinek volt egy Kristóf nevű fia is, aki apjához hasonlatosan nagyon ügyes volt a nyíllövészetben…
Zalán Tibor : A fáklya kialszik darabja az 1566-os ostromnak és Kerecsényi életének állít emléket.
2013-ban került színpadra Csiszár Imre rendezésében. Kerecsényi alakját Mihályfi Balázs játszotta.
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
