Áldás (július) hava 11.-én… éppen 720 esztendeje…

1302 Áldás (július) hava 11.-én zajlott a Kortrijki Csata – francossan a Courtrai Csata

E véres viadal évfordulóján érdemes megismerkednünk egy hasonlóan szaggatott nép sorsával.

Ha szövetségeseket keresünk, hát meg kell ismernünk a történelmüket, át kell éreznünk a fájdalmaikat !

De érdemes az örömünnepeikben is velük ünnepelnünk !!!
Nehéz a soruk nekik is… hiszen francos-vinnyos megszállás alatt áll országuknak majdnem a fele… a másik fele meg Vallóniával egybecsapva képtelenül Belgium…

Az Aranysarkantyús Csata (hollandul: Guldensporenslag, franciául: Bataille des éperons d’or) néven is ismert ütközetet 1302 Áldás (július) hava 11.-én vívták a flandri(ai) Kortrijk, franciálkodón Courtrai városa közelében.

Az Aranysarkantyús csata ábrázolása a 14. sz. elején keletkezett “Grandes Chroniques de France”-ból.

E csata során a főként gyalogos katonákból álló flamand sereg korábban példa nélküli, súlyos vereséget mért IV. Fülöp francia király lovas lovagseregére. Az elesett lovagoktól zsákmányolt, aranyozott sarkantyúktól ered a csata flamand-holland elnevezése, francia nyelvterületen a Courtrai-i Csata néven ismerik e francos büszkeségre okot nemigen adó ütközetet.

Becslések szerint mintegy 75 főnemes meg ezer egyéb lovag vesztette életét, a korabeli krónikák összesen 20 000 főre becsülték a francia veszteségeket.

Nicaise De Keyzer (belga festő) 1836 (Broel Nuseum)

A csata emléke a franci-flamand autópálya mellett is látható és olvasható.

Amíg el nem ment nigránsba (sötétedőbe) az eszük, filmet is forgattak róla :

A csata múzeuma a flamandok büszkesége és zarándokhelye.

„11 juli als symbolische datum voor Vlaanderen.„

Áldás (július) hava 11.-e Flamand Nemzeti Ünnepnap (hollandul: Feestdag van Vlaanderen), az 1302-ben vívott Aranysarkantyús Csata emlékére.

A flamand oroszlán – Flandria zászlaján

A belga flamand közösség, azaz Csonka-Flandria minden év július 11.-én tartja hivatalos ünnepnapját a Kortrijki Csata [ejt: Kortrájki Csata] emlékére. Bizonyára a franci(a) megszállás alatt élő nyugat-flamandok (pl. Duinkerke környékén) is ekkor tartanák ünnepüket, ha tehetnék…

A „Francia Flandria” (franciául: La Flandre française; hollandul: Frans-Vlaanderen) néven ismert terület a Nord-Pas de Calais régióban található. (Ez valami olyas képtelenség, mint a „rác Magyarország” magyar Délvidék helyett, vagy az „Oláh Erdély” dákó-rómán alapokon…) A francia uralom alatt lassan teljesen elfrancított Nyugat-Flandrát a Lys folyó szeli keresztül. A folyótól északra Westhoek , attól délre Lille helyesebben, flamandul Rijsel található.

Hogy milyen ütemben tűnik el a francia megszállás alatt a flamand nyelv, arra példa lehet  a flamand eredetű Dűnegyháza (Sz.), más néven Dűnetemplom, flamandul Duinkerke, franciálkodón Dunkerque népessége, ill anyanyelvi változása az elmúlt száz év során…

Duinkerke(n) (flamandul: [ˈdyŋkarkə] ( hallga!), hollandul: [ˈdœynkɛrkə(n)] ( hallga!); (franciául: Dunkerque [dœ̃kɛʁk]; angolul pedig: Dunkirk) – A fenti terképeken a barnulás – mint elaszó levélen az elhalást – az elfranciásodást (elfranciásítást) jelöli, mint flamand-pusztulatot…

A „Dűnegyházi vész„, vagy ahogy tömörebben, de franciálkodva emlegetik „Dunkerque” méltán nemzeti szégyene a franciáknak ! A megszállt és elfranc(iás)ított (flamand) németalföldi város, ahol a németek tengerbe söpörték a francia sereget 1940 Ígéret havában (májusban) néhány nap alatt…
No persze igen fura „aljas” módon tüzérségi szünet mellett hagytak 3 napot szedelődzködni a patkányként menekülő angoloknak… akik azóta ezerszer bizonyították, hogy ez sem érdemelték meg !

Amikor a tetves-rühös angolok engem dobtak ki a javaimból, ennyi kegyet nem gyakoroltak…
Kár, hogy az agyongyalázott náci németek megtették ! A franciák által bitorolt flamand Dűnegyházánál ki kellett volna végezni a népirtó náci angolokat végleg ! Úgy angolok (maradvái) kéredzkednének ma Magyarországra takarítónak… De hát… Gyáva népnek nincs hazája !!!

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...