Scroll To Top

„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

Wathay Ferenc meg a Hosszú Háború

1602 Aranyasszony (augusztus) hava 29.-én jutott fogságba a Székesfehérvári vicekapitány, Wathay Ferenc, és hurcoltatott el az isztambuli Jedikuléba, azaz a (konstantinápolyi) Héttoronyba.

Sobor Antal: Hosszú háború (regény, javított kiadás, 2018)

Sobor Antal történelmi regénye Wathay Ferenc életútján keresztül tárja elénk a 15 éves háború, a XVI–XVII. századforduló világát.
A regény cselekménye a Hosszú Háború néven is ismert időszak dunántúli színterein játszódik, kiemelt hangsúlyt kap tehát a kulcsfontosságú Székesfehérvárnak mind az 1601-es visszavétele, mind az 1062-es ismételt eleste.

Hosszú háború első ízben 1980-ban látott napvilágot. Az újabb kiadás a szerző kiegészítései, törlései és javításai alapján átdolgozott szöveget tartalmazza. A kötet színes képei Wathay Ferenc konstantinápolyi rabsága alatt készült Énekeskönyvéből származnak.

Wathay Ferenc 1603-ban készült vízfestménye, amely időrendben a harmadik legrégebbi Nándorfehérvárról fönnmaradt látkép…

Wathay Ferenc regényes élete filmre kívánkozik !

Szerénységem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra ebben a mai honvesztő libsi homokozóban, de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Wathay filmet is…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint magam tehettem volna…

Egyelőre még csak a szobra áll… azazhogy ül…

Wathay Ferenc szobra a székesfehérvári Prohászka ligetben, a városfal lábánál…
Lux Elek alkotása
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Illő napi filmajánló

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)