Scroll To Top

„Jaj annak a népnek,
amelynek történelmét az ellenségei írják!”
(Seneca)

Wathay Ferenc meg a Hosszú Háború

1602 Aranyasszony (augusztus) hava 29.-én jutott fogságba a Székesfehérvári vicekapitány, Wathay Ferenc, és hurcoltatott el az isztambuli Jedikuléba, azaz a (konstantinápolyi) Héttoronyba.

Sobor Antal: Hosszú háború (regény, javított kiadás, 2018)

Sobor Antal történelmi regénye Wathay Ferenc életútján keresztül tárja elénk a 15 éves háború, a XVI–XVII. századforduló világát.
A regény cselekménye a Hosszú Háború néven is ismert időszak dunántúli színterein játszódik, kiemelt hangsúlyt kap tehát a kulcsfontosságú Székesfehérvárnak mind az 1601-es visszavétele, mind az 1062-es ismételt eleste.

Hosszú háború első ízben 1980-ban látott napvilágot. Az újabb kiadás a szerző kiegészítései, törlései és javításai alapján átdolgozott szöveget tartalmazza. A kötet színes képei Wathay Ferenc konstantinápolyi rabsága alatt készült Énekeskönyvéből származnak.

Wathay Ferenc 1603-ban készült vízfestménye, amely időrendben a harmadik legrégebbi Nándorfehérvárról fönnmaradt látkép…

Wathay Ferenc regényes élete filmre kívánkozik !

Szerénységem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra ebben a mai honvesztő libsi homokozóban, de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Wathay filmet is…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint magam tehettem volna…

Egyelőre még csak a szobra áll… azazhogy ül…

Wathay Ferenc szobra a székesfehérvári Prohászka ligetben, a városfal lábánál…
Lux Elek alkotása
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Hírek

Magyar fa sorsa ma
Magyar fa sorsa ma
2026 ápr. 19.

Kalendárium

Több mint Tréfa

Illő napi filmajánló

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)