Álom (december) hava 15.-én…

1873 december 15.-én született Budapesten Kacsóh Pongrác a sokoldalú tudós, magyar zeneszerző.

A zenész-bölcsész KACSÓH PONGRÁC rendkívül sokoldalú műveltségét szinte senki sem ismeri. Szinte csakis zeneműveiről emlegetik manapság is, ha még emlegetik…

Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896 június 13.-án summa cum Laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. 
Farkas Gyulánál doktorált fizikából.

Ajánlott olvasmány: Oláh-Gál Róbert: Kacsóh Pongrác, a fizikus, Fizikai Szemle, 2009/1.

Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált.

Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905–1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között fedezte föl és méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz dalművét, amelynek bemutatójára 1904 november 18.-án került sor a Király Színházban.

Bakonyi Károly, nagyváradi író, a Földművelésügyi Minisztérium fogalmazója 1903-ban határozta el, hogy Petőfi Sándor János vitéz elbeszélő költeményéből színdarabot ír. Az egy évvel alkotott Bob herceg operett sikere ihlette. A János vitéz operett verseinek megírására Heltai Jenőt kérte föl, aki eleinte vonakodott elvállalni, majd végül Petőfi költészetéhez méltó dalszövegekkel állott elő. Kriza János Vadrózsák népköltészeti gyűjteményének elemeit is bedolgozták…
1904-ben nagy sikerrel be is mutatták.
Bakonyi Károly Kacsóh Pongráccal együtt dolgozott a Rákóczi (1907) daljátékon is…

Kacsoh Pongráczot 1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki.

1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett. Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Országos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.

DALMŰVEI

• Csipkerózsa – daljáték (1904);
• János vitéz – daljáték (1904);
• Rákóczi – daljáték (1906);
• Mary-Anne – operett (1908);
• Pityergő – daljáték (1914);
• Dorottya (1918 kéziratban, posztumusz ősbemutató: 1929 Förgeteg (január) hava 9-én, Szegeden).

SZÍNPADI MŰVEKHEZ ÍRT KÍSÉRŐZENÉI

• Pásztor Árpád : A harang című drámai legendájához dalok (1907)
• Molnár Ferenc : Liliom (1909) – betétdalok;
• Molnár Ferenc : Fehér felhő (mirákulum) – kísérőzene (1916 február 25.);
• Molnár Ferenc : Aranyásó – kísérőzene – (1918);
• Maurice Maeterlinck : Kék madár – kísérőzene.

KÖZLEMÉNYEI

• Prolegomena a zene pozitív aesthetikájához (Bp., 1904);
• A zene fejlődéstörténete (A Műveltség Könyvtára Bp., 1909).
• A pataki énekes kódex (Magyar Figyelő, 1911)
• Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája (Bp., 1912);
• Cikkek a Zenevilágban és az Új Életben;
• Zenekritikák a Pesti Naplónál.
• Tanulmányok az elektromos rezgésekről, konszonanciáról-disszonanciáról.

Kacsóh Pongrác 50 évesen húnyt el – Budapesten 1923 december 16.-án.

Jancsi, azaz a Táltos Vitéz dalával emlékezünk ma Rá …

EGY RÓZSASZÁL…

Számtalan színpadi földolgozásából is álljon itt ízelítő :

KACSÓH PONGRÁC  ÉLETRAJZA – Ajánlott még:

Torday Lajos: Dalművek könyve – Szerzői magánkiadás, Bp., 1936.

Anonym: János vitéz örökében – Délibáb, 1943. október 23.

Kellér Andor: Bal négyes páholy – Bp., 1960.

Gál György Sándor – Somogyi Vilmos: Operettek könyve – Bp., 1960.

Bókay János: Egy rózsaszál szebben beszél – regény (Bp., 1962 ; Zeneműkiadó, 1969)

Rátonyi Róbert: Az operett csillagai I.-II. Színháztudonyi Intézet, Bp., 1967.

Huszka Jenőné Arányi Mária: Szellő szárnyán… Zeneműkiadó, Bp., 1980.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II. – Zeneműkiadó, Bp., 1984.

Bános Tibor: Aki szelet vet… – Magvető Könyvkiadó, Bp., 1986.

Fölbukkan még „Kacsa Pongrác” alakja is a Bálint Ágnes írta és Mata János rendezte örökérvényű Kukori és Kotkoda rajzfilmsorozat „Kacsakórus” darabjában is. A szellemes áthallást minden bizonnyal Kacsóh Pongrác alakja ihlette…

A zeneoktatás fontosságához ajánlott még :

Mindennapi énekóra – Kodály Zoltán ajánlása

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...