Kerek 100 esztendeje… E napon olvashatták eleink először…

Meghalt a Nap

Meghalt a Nap. Bíborló glóriáját
A szürke árnyak tépdesik sután,
A nagy mezők most rágondolnak árván.
Nincs este még és már nincs délután.

Meghalt a hős. Szelíden és nyugodtan,
Mint hőshöz illő, némán elbukott,
Elment nagy tengerek mögé mosollyal,
Mely nem volt fájó és nem volt unott.

A város végén még az ég bíborban
Egy siető gázlámpás fénye lobban,
Mint a rivális, ki rég óta vár.

Irígyen, sárgán, félénk lámpalázban
Törött üveggel hunyorog magában.
De a halott nap őt nem látja már.

Meghalt a Nap – A Magyarság 1925 április 12.-ei számában jelent meg először. Itt a Versek a vasuton című ciklus első darabjaként szerepel Az első… címmel.
Majd ugyanígy közölte a Délmagyarország 1927 december 25.-ei számai is közölte.

A Szögedi Városvédő Egyesület azonban emléket kíván állítani Szeged irodalmi örökségének.
Ennek helyszíne pedig a Szegedi Irodalmi Múzeum!

Természetesen tudatos és célzatos volt Tömörkény István 150. születésnapján a Szegedi Irodalmi Múzeum alapításának tervének bejelentése is:

Múzeumot alapítanának a Rainer-házban | Szeged hírei – Delmagyar.hu

Immár a méltó helyszín is körvonalazódott – a Rainer-ház…

Elég sokat küzdöttünk a többre érdemes polgári ház megmentéséért.

Hát talán most megjöhet annak is az értelme… távlati eredménye… méltó tartalmat kaphat a jövőre. Jelenleg a Rainer-ház üresen áll, ami bizonyára az eladni szándékozó tulajnak sem kedvez.

Schulcz Péter úr, a Csongrád Megyei Építész Kamara elnöke is támogatta a tervünket.

Hogyan is hangzott már mindez évekkel ezelőtt ?

Irodalmi múzeumot nyitnának a civilek Szegeden

De itt van, amit meg a balvárosi – a Várost máig is megvezető – ellenzékem írt rólunk (meg a pénzügyi forrás hiányáról) annak az önkormányzatnak a szolgalelkű strázsájaként, amelynek mérhetetlen az adósság a mérlege : Legyen irodalmi múzeum Szegeden?

A tárgyi gyűjtemények adottak : Látogatatlanul a Móra Ferenc Múzeum meg a Somogyi könyvtár raktáraiban… valamint szerte magángyűjteményekben…

A Városvédő Egyesület (Szögedi Védegylet) és a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány szívesen kialakítja, berendezi, hírleli és üzemel(tet)i is az illő helyszínen e műintézményt. (Természetesen a gyűjtemények tulajdonosaival együttműködésben.)

Helyi irodalommal is foglalkozó irodalomtörténészeink is boldogan vállalnának szerepet benne !

A rendhagyó irodalomórákat pedig minden diák örömmel venné !
Kalandos kirándulás az iskola falain kívül kétségtelenül vonzóbb, mint egy megszokott tanóra.

A Rainer-ház meg éppen szemközt van Juhász Gyula házával – a Juhász Gyula utcában !
Szeged, Juhász Gyula utca 3. – Nem rossz cím a Szegedi Irodalmi Múzeumnak !

Tömörkény István a kioszkba, azaz a Szögedi Vár maradványába is járt még hajdan darvadozni…
Átmenetileg ott is gyűlhetne a leendő kiállítás terve meg sok tárgya…

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító.

Ajánlott olvasmány még:

Irodalmi múzeumot nyitnának a civilek Szegeden

Méltatlan ingatlanüzérkedés a Juhász Gyula utcában

Megint lebonthatnak egy Nagy Árvizet is túlélt házat!

Lebonthatják a nagy árvizet túlélt házat

Nem adtak engedélyt a Rainer-ház bontására

Emlékházat Juhász Gyulának – Halála 75. évfordulóján

Nincs emlékháza a „szögedi költőnek” (Magyar Nemzet)

Szeged belvárosa – világörökség!

Tömörkény emlékfala

A Versös Város – Versös Szöged tervezet keretében a Szögedi Védegylet (Szegedi Városvédő Egyesület) e költemény elhelyezését a Tömörkény Gimnáziummal szemben, Tömörkény lerombolt háza helyén, kőlócán – azaz a mögötti emlékfalon – tervezi.

Persze kedvelt borozója helye, ahol ma a Sellő-ház áll szintúgy megfelelő helyszín lehet más vers(ek), emlékek szerepeltetésének …

Verseink szaporításával a Versös Városban – Versös Szögedön – idővel akár…
további Tömörkény-lócáknak is hellyet lelhetünk…

„Itt élt s darvadozott a magyar föld és a magyar nép
Hű és tisztaszivű íróművésze: Tömörkény.” (Juhász Gyula, A darvadozás – 1927)

Tömörkény háza és róla elnevezett utcája… házán (halála után) már az emléktáblával…
Az is elveszett… egy újabb tábla áll a múltunkat maga alá temető jellegtelen házon…

„Itt élt, álmodozott és tért pihenőre Tömörkény.
Vándor, szent ez a hely, míg magyar él s hire száll!”

Ábrándozott Juhász Gyula még 1922-ben (Tömörkény emléktáblájára), de alig több, mint negyven év múlva győzött „A múltat végképp eltörölni” sötét rémsége… az elvetemült bűnösök pedig büntetlenül élték és élik le életüket, vagy még mindig a pusztító Vörös Terror eszméit osztják…

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító

Ajánlott még a „darvadozás”-hoz :

Mészöly Gedeon: A „darvadoz” szó eredete ( Népünk és nyelvünk. Szerk: Bibó István. Szeged, 1933. 1-8. )
Szathmári István: Szó- és szólásmagyarázatok
Nyelv és Tudomány – Mit csinál, aki darvadozik?

De magam is írtam róla az Élet és Tudomány hetilapban…

Nyáry Szabó László : Szögedi darvadozás 919 [2.35 MB – PDF]

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...