Scroll To Top

A konzumidiótizmus jegyében : Arcunk eltakarásával védekezhetünk a friss levegővel szemben ! (Sz.)

Barátság ? – Inkább a Kárpátalját !

Az olajvezetékek működtetése speciális logikákat kíván, amelybe most az unió hetedik szankciója miatt újabb tényező keveredett. A Mol talált egy pénzügyi megoldást, ha az ukrán fél tartja a szóbeli ígéretét, nagyon hamar újra jöhet az orosz nyersolaj.

Augusztus 4-e óta nem érkezik orosz nyersolaj a Barátság kőolajvezeték déli ágán (Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba). Az olajszállítás azért állt le, mert az oroszok nem tudtak tranzitdíjat fizetni az ukránoknak az Oroszország elleni gazdasági szankciók miatt. Ennek a történetnek a hátterét szeretnénk bemutatni.

A Barátság déli ága július 31-én leállt, de ez a kereskedelmi ütemezésnek megfelelő tervezett leállás volt, ami után augusztus 4-én kellett volna újraindulnia Magyarország felé a szállításoknak. A Mol közben azt közölte, hogy csütörtökön Magyarországra is megérkezik az orosz kőolaj, Szlovákiában már helyre is állt a szállítás.

Az első kérdésünk az lehet, hogy egyáltalán miért állt le tervezetten a szállítás. Az olajvezetékek működtetése úgy hatékony, ha a szivattyúk vagy nem dolgoznak, vagy teljes kapacitásfokkal működnek, nem éri meg 80 százalékon működtetni őket.

Vagyis le kell bontani a havi kereskedelmi mennyiséget 0 és 100 százalékos időszakokra.

Ha a Mol Nyrt. egy 30 napos hónapban a cső kapacitásának felét igényli kereskedelmi mennyiségként, akkor az adott hónapban 15 napig full kapacitással megy a cső, 15 napig száraz. Tehát egy ilyen száraz szakasz volt július végétől, majd amikor augusztus 4-én már dolgoznia kellett volna a csőnek, és nem jött az anyag, a Mol vezetői telefonáltak Oroszországba és Ukrajnába is.

Kiderült, hogy egy uniós szankciós változtatás miatt a banki transzfer meghiúsult. Na de ha az orosz cég fizet az ukránnak, akkor hol jön be a képbe az unió?

A Transznyefty orosz kőolajszállító hagyományosan az Ukrtransznafta ukrán szállító európai uniós országokban vezetett bankszámláira utalt volna tranzitdíjat.

Vagyis az uniós szankció ott lépett be a történetbe, hogy európai uniós számlavezető bankok is érintettek voltak. Eddig is ők voltak az elszámoló bankok, de a július végén életbe lépő hetedik szankció miatt az adott bankok most visszaküldték a pénzt.

Az EU ugyanis ebben a szankciós csomagban a mérlegelési felelősséget a nemzeti intézményekre hárította, vagyis nem volt központi uniós elbírálás arra, hogy milyen orosz utalást lehet fogadni.

A nemzeti szinten mérlegelendő döntésre a bankok nem voltak felkészülve, ebben az adminisztratív bizonytalanságban nem volt teljesen tiszta, hogy a két nagy nemzetközi bank kockáztat-e szankciósértést, így inkább elutasították az utalás fogadását. Gyakorlatilag a kialakult rutinok hiánya miatt visszaküldték a pénzt.

Az oroszok zártak

Ekkor azonban – talán meglepő módon – nem az ukránok léptek, vagyis nem ők jelezték, hogy ha nincs pénz, nincs tranzit, hanem az oroszok álltak le. Vagyis észlelték, hogy nem tudtak utalni, és gyorsan elzárták a csapokat, mert egyfajta óvatosságból nem akartak olyan helyzetbe kerülni, hogy Ukrajna lefoglalja „az anyagot” a nem kifizetett szolgáltatás miatt. Nem akartak ürügyet adni arra, hogy az ukránok olajat szerezzenek tőlük.

A Barátság II. kőolajvezetéknek a Mol Dunai Finomítójába belépő vezetéke a főelzáró csappal, előtérben emléktábla Százhalombattán – Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A Barátság II. kőolajvezetéknek a Mol Dunai Finomítójába belépő vezetéke a főelzáró csappal, előtérben emléktábla Százhalombattán
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Augusztus 9-én a Mol Nyrt. az ukrán és az orosz félnek is jelezte, hogy beállna középre, és fizetne az ukránoknak. Mindkét fél pozitívan visszajelezte, hogy ez így oké nekik. Az ukránok küldtek is egy fizetési bekérőt, amit a Mol és a Slovnaft a Mol szlovákiai leányvállalata) augusztus 10-én 11 óra körül elutalt.

A banki teljesülés egy ilyen unión belüli utalás esetén fél-egy órán belül történik meg, innen a Mol már azt várja, hogy a mindenki tartsa be az ígéretét, így hamar elindulhat újra az olaj.

A konkrét ötlet az volt, hogy a Mol is EU-n belül, az ukránok szlovák számlájára utalt, de a Mol kivédhette, hogy a magyar bankjának ne kelljen orosz pénzt fogadnia. Hiszen a Mol fizet az oroszoknak termékdíjat és szállítási díjat, ezt lehet nettósítani, vagyis amit az ukránoknak kifizet a magyar cég, azt levonhatja abból, ami ment volna az oroszok felé.

Úgy tudjuk, hogy a szerdai utalás egy egy hónapos tranzitdíj előzetes elutalása volt, vagyis az egy hónapos mennyiségi nominálásra most a magyar cég rendezte az utalást.

De miért kell egyáltalán most olaj? Nem azt hallottuk, hogy Százhalombattán karbantartás zajlik?

A Barátság déli ágán négy finomító szolgálható ki, Százhalombatta, Pozsony és két cseh (Kralupy, Litvinov).

Jelen helyzetben Pozsony a kiemelt fontosságú, mert az teljes kapacitással működik – egyetlen finomítóként a régióban, ami miatt lefogyott a készletszint –, de azért Százhalombatta is 60 százalékban megy, a karbantartás miatt csak 40 százalék a visszaterhelés.

A Mol eleve ennek megfelelő mennyiséget kért csak augusztusban a Dunai Finomítóba, ha ez nem érkezne meg, a saját tárolóiból is tudta volna fedezni az olajigényt, de megnyugtatóbb, ha a folyamatos szállítás fennmarad, nem kell a tartalékokhoz nyúlni.

A cseheknél annyiban más a helyzet, hogy Litvinovban volt egy robbanás, ott most egyáltalán nincsen termelés.

Ha elindul újra az olajszállítás, talán a magyar vásárlók is megnyugodnak. Magyarországon ugyanis most sok a pánikvásárlás. Ha az emberek azt olvassák, hogy nem jön az olaj, elmennek tankolni. Ha azt olvassák, hogy nincs elég benzin a balatoni kutaknál, tíz perc múlva hatalmas sorok alakulnak ki a tóparti töltőállomásoknál.

Minden ellátási bizonytalansággal kapcsolatos hírre megindul a lakossági roham, volt olyan nap a héten, amikor majdnem 10 millió literes volt a napi forgalom, ami miatt gyakori a leürülés, eszkalálódik a pánik.

Pedig ha mindenki csak annyi benzint és dízelt venne, amire szüksége van, nem maradna senki üzemanyag nélkül, de a pánikvásárlások logisztikailag nehezen kezelhetők.

Természetesen a helyzet valóban törékeny, nehéz azt várni, hogy a politikai vagy a háborús ellenségeskedés nem üt vissza. Ha az unió technológiai szankciókat vezet be, akkor az orosz fél mondhatja azt, hogy lám, a technológiai szankció matt vis maior van a gázszállításban. Vagy a pénzügyi szankciók esetén is mondhatja azt, hogy lábon lőttétek magatokat, mert így nem adunk nektek olajat.

Mégis abban lehet bízni, hogy az oroszok alapvetően abban érdekeltek, hogy legyen szénhidrogén-szállítás, ezt bizonyítja az is, hogy a Barátság északi ága egyelőre működik,

Németország és Lengyelország felé Belaruszon keresztül megy a kőolaj, pedig a két végállomás orosz szempontból barátságtalanabb állam, mint például Magyarország.

Szintén segítené Magyarországot, ha jobban beindulna az import is. Korábban többször írtunk arról, hogy mi a helyzet az importtal a hatósági és a piaci áras értékesítésben, hogy nem éri meg Magyarországra üzemanyagot behozni a nagykereskedelemben is érvényes ársapka miatt. Most azt hallottuk, hogy ha egységes szerkezetben nézzük az utóbbi időszak rendeleteit, akkor a piaci áras értékesítéshez már kapcsolódik nem hatósági áras importlehetőség. Csak éppen a logisztikai lehetőségek nem segítenek.

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a Dunán nehéz szállítani, így sem a román (felhajóztatás), sem a német (lehajóztatás) finomítókból nem érkezik most üzemanyag.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA / CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN, DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Hírek

Savonarola szülinapján

2022 szept. 21.
Savonarola szülinapján

Erzsébettel legutóbb…

2022 szept. 17.
Erzsébettel legutóbb…
Madách Sztregován
Madách Sztregován
2022 szept. 17.