Európa szívéből
Ukrajnában kitörőben van a teljes nyelvszabadság! Csaknem kiirtott tatárok, sanyargatott magyarok, szétszórt bolgárok és szerteszaporodott olájok is használhatják immár anyanyelvüket hivatalosan. No persze azért – félreértés ne essék- e szokatlanul európai példaadás az ukrán parlamentben nem a magyar, vagy a bolgár diplomácia bravúrjának hízeleg. Ez a nyelvtörvény úgy ad jogot a hatalmas orosz kisebbségnek, hogy figyelembe veszi a mai Nagy-Ukrajna számos történelmi kisebbségének érdekét is. Örömteli tény azonban: Az új nyelvtörvénnyel Kárpátalján hivatalos nyelv lett újra a magyar.
Természetesen z új törvény célja főként az orosz hatalom – a korábban betelepített oroszok befolyásának – erősítése Ukrajnában. Hivatalos magyar nyelvhasználat!? – Ilyet a roncsmagyar diplomácia ma kérni is gyönge lenne.
Az ukránoknak – ha egyelőre ellenzékben is – van azonban „Udar” (Csapás) nevű pártjuk is, melynek elnöke maga Vitalij Klicsko profi ökölvívó világbajnok. Vitalij Klicsko a Csapás pártja élén, Arszenyij Jacenyuk, a Változások Frontja élén, más ellenzéki pártokkal akröltve buzgón tiltakoztak utcai tüntetéseken is a „túlszabados” nyelvtörvény ellen. Reméljük, a bokszoló bölcsessége túllát az oroszok elleni olthatatlan ellenszenvén. Ha szüksége van az ukránoknak a magyarok barátságára és az EU-ba lépéshez szükséges szavazatára, mi melletük állunk. Nekik pedig nincs más dolguk, mint támogatni a visszatérő magyar Kárpátalját. A kommunizmus alatt kifosztott térséget fölhízlalni, mielőtt visszaengedik az anyaország kebelére.
Ha szüksége van az ukránoknak a magyarok barátságára, az EU-ba lépésükhez szükséges szavazatunkra, hát bizony nekünk szükségünk lesz az ezerszáz esztendőnél jóval öregebb, magyar Kárpátaljára.
Vereckénél pedig ukrán szomszédainkkal is ezeréves barátságot köthetünk!
Hét Vezérünk honbatérése – A Magyar Honfoglalás – ezerszáz-esztendei (millecentenáriumi) emlékműve a Vereckei hágónál (VargaA képe)
Bizonyára követi az ukrán példát hamarosan a ma még rasszista-fasiszta tót, oláh és rác parlament is…
A rendkívül méltányos nyelvtörvény eredménye a kisebbségek nyelvhasználatának megmaradása lehet, a közvetlen következménye azonban az ukrán házelnök lemondása és számos utcai tüntetés, majd összecsapás lett. Az ukrán nyelvtörvény az ellenzőket és támogatókat egyaránt megmozdulásra késztette, sőt az előre hozott választás lehetősége is felmerült.
A nyelvtörvény nyomán terjedő nemzetiségi és nyelvi feszültségek könnyebben értelmezhetőek az alábbi – igencsak tarka – nemzetiségi térkép alapján:
A fönti terkép alapján elmondható, hogy az ukránok jelentős tömegei is oroszul beszélnek, és nem jellemző az ukrán nyelv használata talán még Ukrajna többségére sem. Nemhiába a „szovjet” (orosz) uralom megtette a hatását.
Volodimir Litvin parlamenti házelnök lemondását és távozását azzal indokolta, hogy őt és a népet félrevezették az új nyelvtörvény elfogadásával. Ezt megelőzően bejelentette távozási szándékát Mikola Tomenko parlamenti alelnök, ellenzéki politikus is.
Délelőtt zavargások robbantak ki Kijev belvárosában, az ukrán nyelv védelmében tiltakozó tömeg összetűzött a helyszínre vezényelt rohamrendőrökkel, akik közül tízet sérülésekkel kórházba vittek. A rendőrök könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, akik között szép számmal voltak ellenzéki képviselők és pártvezetők is, köztük Arszenyij Jacenyuk, a Változások Frontja és Vitalij Klicsko profi ökölvívó világbajnok, az Udar (Csapás) nevű párt elnöke is. A csetepatéban maga Klicsko is megsérült.
Más ukrajnához tartozó városokban is tiltakozások kezdődtek az ukrán nyelv védelmében. A történelm torz fintoraként a sok nemzetiségéről nevezetes Ilyvóban, a hajdan lengyel koronázóvárosban Lwówban is zavargások kezdődtek. Az 1772-ben, Lengyelország fölosztásakor Ausztriához került város osztrák-németesen Lemberg, mai ukrán nevén Lviv, oroszul pedig Lyvov, ill. Lvov (Львов) néven ismeretes.
Ilyvóban az ellenzékiek lezárták a megyei önkormányzat épületét, és nem engedték be az ott dolgozókat. Ilyvóban a „nemzetiség” szónak egyébiránt különös tartalma van. A várost „fölszabadító” szovjet csapatok megérkeztével minden, a szovjetellenes elem gulágokba került. Ilyvó (Lwów-Lviv) lengyel lakosságát pedig a Visztula-akció keretében végrehajtott lengyel-ukrán lakosságcsere részeként Wrocław lengyel (évszázadokon át Breslau néven német) városba telepítették. Ennek folyományaként Ilyvó ma – lengyel koronázóvárosi múltja ellenére – jelentéktelen (1% alatti) lengyel kisebbsége mellett közel 10 %-os orosz kisebbséggel is rendelkezik.
A krími Szimferopolban a kormánypárt képviselői biztosították ugyanakkor támogatásukról az új jogszabályt. A Kirim (Krím)
Az UNIAN ukrán hírügynökség értesülése szerint Viktor Janukovics államfő a heves tiltakozások ellenére is kész aláírni a vitatott törvényt. A lemondását bejelentő Volodimir Litvin házelnök azonban állítólag arra tett ígéretet az ellenzéknek, hogy nem írja alá a jogszabályt, márpedig e nélkül azt nem lehet továbbítani az államfőnek. Janukovics nem zárta ki, hogy a parlamenti válság elhúzódása esetén előre hozott választás megtartására lesz szükség Ukrajnában.
Az új nyelvtörvény megőrzi ugyan az ukrán „egyetlen államnyelv” státusát, de kibővíti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát. Ennek szellemében egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a kirimi (krími) tatár, Csernyivci megyében pedig az oláh (latin- és magyarellenes kifejezéssel “román”) nyelv emelkedhet regionális szintre. A többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatja majd hivatalosan anyanyelvét.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) képviselője az MTI érdeklődésére szerdán elmondta: üdvözlendő és előremutató lépés, hogy az ukrán parlament olyan nyelvtörvényt fogadott el, amely bővíti a nyelvhasználati jogokat a többnemzetiségű államban. Ugyanakkor a törvény körül kialakult ellentmondásos helyzet kétségessé teszi a jogszabály jövőjét – tette hozzá.
Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) első elnökhelyettese, a Kárpáti Igaz Szó című kárpátaljai lap főszerkesztője nyilatkozatában hangsúlyozta: a nyelvi jogszabály elő fogja segíteni az ukrajnai nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak bővítését, az új nyelvtörvénynek történelmi jelentősége van az ukrán nép számára, mert ez a lépés ismételten bizonyítja, hogy „az államunk a fejlődés európai útját választotta.
Az ukrán nyelvtörvény nemcsak az oroszok, hanem más nemzeti kisebbségek jogait is védi. Alekszandr Szokolov szerint a parlamenti válságot kirobbantó ukrán nyelvtörvény nem oroszpárti. Hangsúlyozta, hogy az ukrán nyelvtörvény szerint az állami költségvetésből kell támogatni a regionális nyelvű oktatást és sajtót.
Bizonyára követi az ukrán példát hamarosan a ma még rasszista-fasiszta tót, oláh és rác parlament is…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
