Scroll To Top

A hazugság az hazugság.
Akkor is ha hangosabban mondják, akkor is, ha többször mondják, akkor is, ha többen mondják.
Akkor is, ha hatalmi szóval mondják, vagy ha tudományos köntösbe öltöztetik.
Ez utóbbi (kettő) a propagandisztikus hazugság ! (Sz.)

Gyalu – Somlay Arthurnak

Somlay Artúr 1942-ben, Szegeden

Kerek 100 esztendeje született Róla-Hozzá e remek költemény :

Pozsony és Kassa dómjának harangja
Zeng fönséges hangodban, Somlay,
És benne sírnak ujjongva, zokogva
Tűnt századok magasztos álmai.

És benne búg a vajúdó jövendő,
Hogy lesz még egyszer ünneped, magyar
És benne orgonál sok ősi erdő,
Tavasz nyög benne s zokogó avar.

A szép hazugság deszkáin ha látlak,
A szent igazság hite szól felém
És bátor tett lesz a bús költemény.

Ó szent a játék és áldott a látszat,
De több, nagyobb a te művészeted,
Ki ember s férfi vagy minden felett !

Juhász Gyula és a nők– Vates
Juhász Gyula

Somlay Arthurnak – Először a szegedi Színházi Újság 1924 március 29.-ei számában jelent meg.
A költemény alatt keltezés : Szeged, III. 25. A cím alatt : Színházi szonett.

Somlay Arthur (1883-1951) a színészóriás 1922 végén tért haza filmforgatásról Berlinből, és a Renessaince Színházhoz szerződött. Szegeden 1924 március 24.-én vendégszerepelt Somlay Arthur és Szép Ernő társulata, amikor Somlay is föllépett. Vélhetően ez a nap Gyalunk e költeményének foganása napja is.
A keltezésnek megfelelően másnap tisztázhatta le a végleges változatát…

Kötetben először csak halála után az 1963-as Juhász Gyula összes művei kritikai kiadásban szerepelt.

Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Költészet !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Lócás, pados pihenő mellé… a Szegedi Színházhoz !
…hogy a téren az általa is játszott színház mellett lecsüccsenők nyugton olvashassák…

Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat is fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően …
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor fölkelnek… világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte… Ahogyan hajdan Tuhudún népe köszöntötte Áldumás Csillagát napnyugodotkor…

E költemény illő helye lehet Újszegeden a Kárpátia Filmszínház is !
Világító sorokkal az üvegben a falon…
Fönn Somlay arcával, alul meg Gyalunkéval..

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

Hol is világolhatna e költeményben Somlay ?

Magyarország székes fővárosában, Somlay Arthur szülőhelyén vagy a lakhelyén, a Szent István körút 9. sz. alatt vagy halála helyén Nagyboldogasszony út 71. szám alatti lakásánál. De állhat a Vígszínházban vagy amellett, ill. azok udvarán világol majd végre eme méltatlanul elfeledett költemény… Somlay !!!

Hol is szerepelhetne, hol világolhatna még e költeményben Somlay ?

Vígszínház színiiskoláját végezte, majd 1900-ban lépett színpadra. Egy-egy évadot játszott Kecskeméten, Pozsonyban, Zomborban, Kolozsvárott, Debrecenben.
1905-ben vendégként föllépett a Vígszínházban, 1906-ban pedig a Városligeti Színkörben.

1906–1907-ben Győrött, 1907-ben a Thália Társaságnál és a Fővárosi Kabaréban, utána pedig Miskolcon, majd a Magyar Színházban lépett föl. 1908–1921 között a Nemzeti Színház tagja volt. 

Ajánlott még :

Somlay Artúr szülinapján
SOMLAY ARTÚR SZÜLINAPJÁN
48 március 15.
48 MÁRCIUS 15.

Ó régi szép est… tündöklő siker,
Mikor jön egyszer hozzád fogható,
Dicsőséged az egekig ivel,
A deszkáidon tetté vált a szó.

Igen, az Ige testté lett, derék
És lelkes nézők tapsoltak neked,
Színházi est, melyen – ó büszkeség ! –
A gondolatszabadság született.

Eggy évvel korábban, ugyane napon született :

A régi víz felett

A régi víz felett
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)