Európa szívéből
Sárdy János (Nagykónyi, 1907. július 27. – Budapest, 1969. március 9.) magyar operaénekes (tenor), színész, érdemes művész.
Legemlékezetesebb alakításait magyar operákban és operettekben nyújtotta. Olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Kálmán diák a Farsangi lakodalomban, Kukorica Jancsi, a János vitézben és Gábor diák, a Gül Baba operetten.
1940-ben kezdett el filmekben is szerepelni. Többek között a Leányvásár, a Rákóczi nótája és a Mágnás Miska fűződik nevéhez. Többször szerepelt külföldön is. 1958 és 1969 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt.
Buday Dénes – Sefeddin Sefket bey szerzeménye a „Kalotaszegi Madonna” c. filmből.
Elpihent a nagyvilág elpihent a lomb,
Messzi bércen valahol kondul egy kolomp.
Egy magányos vadgalamb hív egy gerlicét,
Hajladozó rózsafán sírja énekét.
Hej! Rózsalevél felkap a szél,
Messzi sodor innét.
Rózsalevél egy sort vigyél,
Rózsámnak üzennék.
Vidd el szívem vágyát,
Hozd vissza az álmát!
Rózsalevél felkap a szél
Talán sose látlak.
Csendesen leszáll az est, lelkem messzi jár,
Fenn az égen millió szentjánosbogár.
Hegedű most minden ág és a csend zenél,
Hajladozó rózsafán halkan sír a szél…
Sárdy János szülei vegyeskereskedést üzemeltettek. A család többször költözködött a későbbi énekes gyermekkorában (Andocs, Zalakoppány, Tapolca). Sárdy a polgári iskolát Szigetváron végezte. 1922 és 1927 között a pápai tanítóképzőben tanult. A végzés után kántortanítói állást kapott Dunaföldváron. Gyakran énekelt esküvőkön, temetéseken. Rendszeresen szerepelt amatőr színielőadásokon. Első szerepe Mogyoróssy önkéntes volt Kálmán Imre Tatárjárás operettjében. Énektudásával lassan egész Tolna megyében ismertté vált…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
