Európa szívéből
Mag (október) hava 4.-én történt a Gergely-naptár bevezetése…
1582 október 4.-én, csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy a következő nap október 15.-e, péntek lett, a kettő közötti napok pedig abban az esztendőben kimaradtak…
XIII. Gergely – Ugo Buoncompagni a(z általa készíttetett) gregorián naptár bevezettetője.
1582 Mag (október) hava 4.-ét, a csütörtököt péntek követte ugyan, de ez már a hónap 15. napja volt, a közbeeső napok abban az évben kimaradtak – Ez a 10 nap volt az ára annak, hogy összhangba hozzák az addig használt Julián(us)-naptárt a csúszással. A régóta esedékes reformot XIII. Gergely pápa rendelte el, és azóta is a róla elnevezett Gergely-naptár van használatban a keresztény világon.
XIII. Gergely 1572-ben lépett Szent Péter trónjára, és Ő vállalta magára a naptárreform végrehajtását is.
A római Julius Caesar által i.e. 46-ban bevezetett Julián-naptárnak ugyanis 11 perces eltérése volt a csillagászati évtől, ami akkoriban elhanyagolhatónak tűnt. A percek azonban minden 128 évben nappá szaporodtak, és a Nap járásától lemaradt kalendáriummal egyre nehezebbé vált a húsvét kiszámítása.
A 325-ös Nikaiai Zsinaton mondták ki, hogy húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon kell ünnepelni, a napéjegyenlőség napjának pedig március 21.-ét jelölték meg. A húsvéti holdtölték idejét e módszerrel számították ki, ám ez a hold valós fázisaihoz képest 300 évenként egy napot késett. Ehhez járult, hogy a 325-ben még március 21.-i napéjegyenlőség a Julián-naptár hibája miatt a XVI. század végén már március 11.-ére esett, így zűr-zavar uralkodott a Húsvét kiszámításában.
XIII. Gergely pápa 1576-ban hívott össze bizottságot a naptárreform előkészítésére.
Luigi Giglio, humanista nevén Aloysius Lillius csillagász kidolgozott egy tervezetet, amelyet a következő évben terjesztettek az egyházfő elé. A reform során az évből elvettek tíz napot, és szökőév (a szokásosnál egy nappal hosszabb) lett minden néggyel osztható év is, kivéve a százzal oszthatókat, viszont szökőévek maradtak a 400-zal osztható évek (így például a 2000-es év is). A naptár hibája most már csak 3000 évenként egy nap, így legközelebb 4782-ben lesz szükség egy nap kihagyására.
XIII. Gergely pápa 1582 február 24.-én tette közzé a naptárreformról szóló Inter gravissimas (kezdetű) bulláját. A keltezésben még 1581 szerepelt, mert ugyanekkor került át – teljesen értelmetlenül – az év kezdete márciusról januárra, így az 1582-es év nemcsak tíz nappal, de két hónappal is rövidebb lett.
Azóta nevezzük hülyén hetediknek a kilencedik (szeptember) és nyolcadiknak a tizedik (október) meg kilencediknek a tizeneggyedik (november) és tizediknek a tizenkettedik (december) hónapot…
A bullát először csak a kathólikus országokban vezették be, a közvélemény teljes értetlenkedése mellett. Lengyelország pravoszlávok lakta területein még felkelés is kitört. Az átállás a Habsburg Birodalomban 1584-ben történt meg, némi nehézségek közepette.
Magyarországon az 1588-as diéta iktatta törvénybe a Gergely-naptár használatát, amit a protestánsok elutasítottak: a legtovább a máramarosi református egyházkerület ellenkezett, ahol 1623-ig a Julián-naptár volt érvényben.
Németországban párhuzamosan volt a XVII. század közepéig használatban a régi és az új rendszer. A „pápista ármányt” gyanító Nagy-Britannia ameri(kai) gyarmataival együtt csak 1752-ben adta be derekát. A nyugati világra nyitó Japánban 1873-ban léptette életbe Mucuhito császár a Gergely-naptárt.
Oroszország 1918 január 31.-én tért át a Gergely-naptárra. Így kerülhetett a(z 1917-es) Nagy Októberi Szocialista Forradalom jeles évfordulója november 7.-ére…
Európában utolsóként Görögország vezette be a Gergely-naptárt 1923-ban…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
