A Szabadság szívbemarkoló költeményét ajánlom minden magyar figyelmébe ma a születése napján: Petőfi Sándor – Élet vagy Halál! – idézi Kállai Ferenc Erdőd, 1848. szeptember 30.
Böngészés: Kalendárium
Föld (szeptember) hava 29.-én 1848-ban e napon a Pákozdi Csatában a magyar honvédsereg megfutamította Jellacsics tábornagy, horvát bán osztrák császári finanszírozású hitszegő hadseregét… Az 1848 szeptember 29.-én Székesfehérvár térségében zajló hadműveletek részeként a Velencei-tótól északra, a Velencei-hegységben, a Pákozd–Sukoró–Pátka háromszögben vívott csatában Móga János altábornagy serege megalázó magabiztossággal megfutamította a. .
Borsody László a katona és a géniusz FankaDeli egyedülálló zenefeldolgozása után könyv is megjelent a magyar és a nemzetközi vívósport és vívásoktatás egyik meghatározó, de sokáig elfeledett alakjáról, melynek címe „Borsody László a géniusz”. A kiadvány most bővített kiadásban kerül az olvasók kezébe.
A Székely Himnusz is Szegeden született! Ha nem is szögedi, de bizony szegedi. Csanády György szövegére Szegeden írta a dallamát Mihalik Kálmán.
Pipacsot éget a kövér határraA lángoló magyar nyár tűzvarázsa. A Tisza szinte forr, mint néma katlan,Mit izzó part ölelget lankadatlan.
Dugonics András halálának 200. évfordulóján érdemes elmerengnünk szellemi örökségén… Érdemes elgondolkodnunk rajta, miféle értelmiség és milyen szellemi légkör jellemezte szülővárosunkat bő kétszáz esztendeje, és milyen ma? Dugonics András Szeged szülötte, a szegedi városi kapitány fia, 1788-tól a Budai Egyetem első rektora.
A Földvári Rác Népirtás 1848 Áldás (július) hava 16-17.-én a rác csőcselék magyarokat, németeket és zsidókat mészárolt Földváron. A felelősöket sohasem kutatták föl, így soha el sem számoltatták őket.
EPILOGUS Az életet már megjártam.Többnyire csak gyalog jártam,Gyalog bizon’…Legfölebb ha omnibuszon. Láttam sok kevély fogatot,Fényes tengelyt, cifra bakot:S egy a lelkem!Soha meg se’ irigyeltem.
Szörnyű dicsőségünk hadd zengjem, éjszinü fátyolt Fonva a lantra, melyen bomlanak az idegek.Álom nélküli és komoran feketéllő éjszaka vadján, Lelkem pusztáján marsol a hősi ezer.Látom őket a dél kövein menetelni kitartón, Merre Szabács, Nándor, Valjevo, Nis meredez.Látom északon is zord messze mezők sivatagján, Hol ugató ércek számuma förgetegez.Látom, amint dalolón nekiszegzi az ezred a. .
Magyar Héten a magyar cigánynak Hadd hódoljon a magyar dalos, Hadd maradjon emléked szívünkben Könnyharmatos, virágillatos. Húzd rá cigány, te örök, te áldott, Virulj mindig, dicső nótafa, Halhatatlan híred ragyogását Be ne födje feledés hava! Zengj nekünk a vásárhelyi térről, Dorozsmai malomról dalolj, A szegedi boszorkány varázslat Szálljon reánk a.
Szabad a magyar nép, szabad valahára,Kinek láncot vertek kezére, lábára,S görbedt derekával a rabigát vonta,Mintha csak állat és nem ember lett volna. Szabad a magyar nép, fejét föltarthatja,Kénye-kedve szerint kezeit mozgatja,S mely előbb mint bilincs őtet szorította,A vasat mint kardot ő szorítja mostan.
1918 Szelek (április) hava 21.-én lelőtték a levegő legnagyobb lovagját… Manfred von Richthofen, a Vörös Báró 25 évesen 80 légi győzelemmel, példátlan lovagiasságával a Nagy Háború legnagyobb légi ásza volt… Miként tehetségében úgy az ellenfeleit fölülmúló erkölcsiségében is Vezérlő Csillaga volt a sötét esztendőknek… Neki tisztelgünk ma, Rá emlékezünk ma. .





Európa szívéből










