Scroll To Top

Az Orvostudomány
mint magyar neve (is) mondja :
Tudomány, nem Propaganda !!! (Sz.)

Fölszabadulásunk Ünnepe helyett parttalan dajdaj megint

94 esztendeje szabadult föl Újszeged.

Újszeged fölszabadulását azonban ma is csak méltatlan csöndben, agyonhallgatott elnyomatásban ünnepeljük.

71 esztendővel ezelőttig, az 1944-es szovjet megszállásig Újszeged legnagyobb örömünnepe volt e nap: Újszeged fölszabadulásának napja!
A három esztendőn át Újszegeden garázdálkodó és kegyetlenkedő rác (szerb) alakulatok 1921. augusztus 21.-én hagyták el Újszegedet.
Több, mint eggy évvel Trianon után…
1921. augusztus 21.-e – Szerencsés dátum! Emlékezetes 21-es!

Minden erős nemzet emlékezik, megemlékezik, és ezen alkalmakból méltón ünnepel. Ezt a hagyományt a „Szabad Magyarország”-on méltó rendezvény keretében illene föléleszteni. Ez Szegeden, Újszegeden – a rendszerváltozás óta eltelt – 25 év alatt nem sikerült…

A régvolt dicső napokról, örömünnepekről megemlékeznünk szép kötelesség. Öreg hellyi hagyományaink ápolása pedig a nemzet fönnmaradásának, így magyar túlélésünknek is a záloga.

Természetesen, a Szeged-ellenes balvezetés eltakarításával, az önkormányzati erőviszonyok rendeződése esetén, a jövőben e jeles napot is végre tisztes keretek közt ünnepelhetjük majd… Akárcsak Szeged fölszabadulásának napját, vagy a Nándorfehérvári Diadal napját is…

De a gondolataiban is mérgezett szegedi nép ma a Város legnagyobb adósságának mesterét ünnepli

De lássuk a történelmet? Hogyan is kerülhetett Újszeged rác fönnhatóság alá?
A honveszejtő vörös Károlyi a Délvidékkel együtt még Újszegedünket is elveszejtette! Volna…
1918 november 17.-én a rác (szerb) alakulatok a (már a nevében is) megalázó és megalázkodó – „Nándorfehérvári” helyett – „Belgrádi béke” értelmében megszállták Újszegedet. Bizonyára jelképes értelme is lehet annak, hogy éppen a Vakok Intézetét foglalták el először, ott is szállásolták el magukat és ott rendezték be főhadiszállásukat is.

Hamarosan megkezdték az önálló közigazgatás és az újszegedi hídfőnél a határátkelő megszervezését.
Újszeged addigi egyetlen rác (szerb) lakosa, egy rác kupec lett a városka pénztárnoka.

Az új határállomáson a szétszakított családok találkozni vágyó tagjait három éven keresztül – már csak a megalázás kedvéért is – meztelenre vetkőztették a hídlábnál az átkeléshez, a legnagyobb téli hidegben is. Újszeged népe megismerkedett egy már régen elfelejtett, középkori büntetési móddal: a 25 botütéssel!

A rendet – amennyire megmaradt – az újszeged vendégszerető népe kedvéért Szegedről átjáró francia katonák tartották fönn. Távollétükben a nyílt utcákon és a házakban a „szerb alakulatok” általi fosztogatás és erőszakoskodás lett mindennapossá.

Újszeged – már megboldogult – legöregebb asszonya mesélte el nekem 100 esztendősen könnyek között, hogyan nyomorították meg az édesapját. Akkoriban igen csinos fiatal lányka volt…

Nincs ma már mesélő tanúja e gyászos-gyalázatos 3 esztendőnek.

De hiába volt még Trianon is! Trianon terrora után egy esztendővel a (hajdan török elől űzötten is) befogadott „szomszédok” még mindig itt garázdálkodtak a megkínzott városban.

Nem is csoda, ha 1921. augusztus 21.-én valóságos virágeső és örömünnep fogadta a fölszabadító magyar hadsereget. Vitéz Janky Kocsárd tábornok vezetésével hajnali 5 órakor megkezdődött Újszeged visszavétele. E gyönyörű hajnal emléke a fél évszázados magyarüldöző „puha diktatúra”, az internáci vörös terror éveiben megfakult, de a tisztes megemlékezés egy újra szabad Újszegeden csak rajtunk, szegedieken, no meg főleg újszegedieken áll…

Ha Újszegeden és Magyarországon ma valóban szabadság lenne, a fölszabadítókat fogadó Torontál téren Vitéz Janky Kocsárd (csoportos) lovasszobra már állna, vagy éppen gőzerővel terveztetné azt a szögedi szellemiségű, szabad, magyar városvezetés …

Ehelyett idén is csak parttalan dajdaj folyik kilúgozó gyökértelen ricsajjal…
Még fürdőzni sem szabad a parton, nehogy a dajdajozók…
Talán mindenki számára világos: ez nem „feledékenység” a toronyaljasok részéről! Ez az elkenés és süketelés a  lételemük!

A hivatalos ünnepség hagyományának újjáteremtéséig
Otthoni megemlékezésre kéri
Önöket tisztelettel:
Dr. Szabó László
Újszeged volt képviselője
a Szögedi Védegylet
elnöke

Szeged, 2015. Új kenyér (augusztus) hava 21.-én

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)