Scroll To Top

„A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (Krúdy Gyula)

A Zimonyi Csata napján…

A Zimonyi Csata avagy a Száva-torki Csata napján emlékezzünk (h)őseinkre !


E kisfilmben tévesen II. Istvánt emlegetnek, pedig Ő közismerten inkább a velenceiekkel hadakozott Dalmáciában… de Ő még nem vesztette el a Szerémséget meg Horvátországot…

A Zimonyi Csata 1167 Áldás (július) hava 8.-án zajlott a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom erői között határainkon, a Száva torkolatánál…

A 15 esztendős III. István királyunk körüli bizánci ármány háborút robbantott ki a két birodalom között.


III. István megkoronázása (Képes Krónika)

Manuél császár friss sérülése miatt (rázuhant a lova esése közben) személyesen nem tudott háborúba vonulni. Unokaöccsére, Andronikosz Kontosztéphanoszra, a megász dux-ra bízta hát seregét.

I. Manuél Komnénosz

A Száva dunai torkolatánál folyt döntő csatáról Ióannész Kinnamosz (Ἰωάννης Κίνναμος) bizánci történetíró tudósított.
A bizánci sereg részben görög, részben vazallus és zsoldos csapatokból állt.
Rokonaink, a szarmata-pártus páncélos lovasok, a kataphraktoszok is fölvonultattak a bizánci haderőben. A bizánci gyalogság előhadában kun és szeldzsuk lovasíjászok meg nyugati zsoldos lovagok is fölsorakoztak ellenünk… 
25 ezres túlerő állt szemben 15 ezres seregünkkel.

A bizánci sereg tarkaságát tekintve, melyben a velünk rokon népek is mind képviseltették magukat ellenünk, fölsejlik az alapgondolat: „Magyarok vagyunk, tartsunk szét!” (Agárdy Gábor)
Rokonaink, a szarmata-pártus páncélos lovasok, a kataphraktoszok (κατάφρακτοι), a ‘teljesen védettek’ voltak a bizánci haderőben az az alakulat, amely a Zimonyi Csatát végül is eldöntötte ellenünkre.

A magyar sereg vezére, Dénes (Dionüsziosz) ispán alulbecsülte hagyományos könnyűlovasságunk erejét. A nehézlovasságában bízott. Jelentős taktikai hibákat vétett. Ez vezetett a vereségünkhöz…

A Zimonyi csata után III. István békét kért és elfogadta a császár feltételeit: átadta Bizáncnak a Szerémséget. Lemondott és Boszniáról és Dalmáciáról a Krkától délre és még hadisarcot is fizetett.
Ez volt ellenünkben a Bizánci Birodalom utolsó nagy sikere.

Modern korunkban pazar filmmel emlékeztethetnénk gyermekeinket is történelmünk jeles eseményeire és őseink hősi helytállására. Bizonyos vagyok benne, hogy a Zimonyi csata nagy mozifilmje – ahogyan a Pozsonyi Diadalé is – már a tervezőasztalon van… Ugyan hol másutt lenne ?!

Szerénytelenségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra ebben a mai antimagyar heriveri homokozóban, de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan már álmodják a Zimonyi Csata filmjét is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint ahogy magam tehettem volna…

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)