A Zimonyi Csata avagy a Száva-torki Csata napján emlékezzünk (h)őseinkre !

E kisfilmben tévesen II. Istvánt emlegetnek, pedig Ő közismerten inkább a velenceiekkel hadakozott Dalmáciában… de Ő még nem vesztette el a Szerémséget meg Horvátországot… 

A Zimonyi Csata 1167 Áldás (július) hava 8.-án zajlott a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom erői között határainkon, a Száva torkolatánál…
Zimonynál a magyarok vezére III. István volt.

A 15 esztendős III. István királyunk körüli bizánci ármány fonta hállóit. Nem volt könnyű élete, mert hamar ellenkirály került a trónra. A népszerű II. László elől III. István híveivel együtt Pozsony vidékére húzódott vissza. I. Manuél bizánci császárnak pedig terve volt, hogy az országot alattvalójává tegye, vagy akár meghódítsa, így háborút robbantott ki a két birodalom között.

III. István megkoronázása (Képes Krónika)

Manuél császár friss sérülése miatt (rázuhant a lova esése közben) személyesen nem tudott háborúba vonulni. Unokaöccsére, Andronikosz Kontosztéphanoszra, a megász dux-ra bízta hát seregét.

I. Manuél Komnénosz

A Száva dunai torkolatánál folyt döntő csatáról Ióannész Kinnamosz (Ἰωάννης Κίνναμος) bizánci történetíró tudósított.
A bizánci sereg részben görög, részben vazallus és zsoldos csapatokból állt.
Rokonaink, a szarmata-pártus páncélos lovasok, a kataphraktoszok is fölvonultattak a bizánci haderőben. A bizánci gyalogság előhadában kun és szeldzsuk lovasíjászok meg nyugati zsoldos lovagok is fölsorakoztak ellenünk… 
25 ezres túlerő állt szemben 15 ezres seregünkkel.

A bizánci sereg tarkaságát tekintve, melyben a velünk rokon népek is mind képviseltették magukat ellenünk, fölsejlik az alapgondolat: „Magyarok vagyunk, tartsunk szét!” (Agárdy Gábor)
Rokonaink, a szarmata-pártus páncélos lovasok, a kataphraktoszok (κατάφρακτοι), a ‘teljesen védettek’ voltak a bizánci haderőben az az alakulat, amely a Zimonyi Csatát végül is eldöntötte ellenünkre.

A magyar sereg vezére, Dénes (Dionüsziosz) ispán alulbecsülte hagyományos könnyűlovasságunk erejét. A nehézlovasságában bízott. Jelentős taktikai hibákat vétett. Ez vezetett a vereségünkhöz…

A Zimonyi csata után III. István békét kért és elfogadta a császár feltételeit: átadta Bizáncnak a Szerémséget. Lemondott és Boszniáról és Dalmáciáról a Krkától délre és még hadisarcot is fizetett.
Ez volt ellenünkben a Bizánci Birodalom utolsó nagy sikere.

A Bizánci Birodalom 1173-ban

A bizánci-magyar ellenségeskedéseknek végül az vetett véget, hogy dinasztikus kapcsolat jött létre birodalmaink között.

Modern korunkban pazar filmmel emlékeztethetnénk gyermekeinket is történelmünk jeles eseményeire és őseink hősi helytállására. Bizonyos vagyok benne, hogy a Zimonyi csata nagy mozifilmje – ahogyan a Pozsonyi Diadalé is – már a tervezőasztalon van… Ugyan hol másutt lenne ?!

Szerénytelenségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra ebben a mai antimagyar heriveri homokozóban, de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Zimonyi Csata filmjét is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint ahogyan magam tehettem volna…

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...