Scroll To Top

A hazugság az hazugság.
Akkor is ha hangosabban mondják, akkor is, ha többször mondják, akkor is, ha többen mondják.
Akkor is, ha hatalmi szóval mondják, vagy ha tudományos köntösbe öltöztetik.
Ez utóbbi (kettő) a propagandisztikus hazugság ! (Sz.)

Turán után – kerek 100 éve !

Kikelet (március) hava 27.-én… e napon tisztázta le Gyalunk… éppen 100 esztendeje…

Néha megcsap, mint napkeleti illat,
Fűszeres, álmos, valami vad mámor,
Ősi szavaknak mély zsongása ringat
És elcsal innen, e fonnyadt világból.

Néha elfog valami mély honvágy
Az ős pusztára, amit cserben hagytunk
S szívembe tündökölnek égi rónák
Vén csillagai s megállok alattuk.

És érzem, eltévedtem a sűrűben,
Az embernyájban, idegen gyűrűben,
Kőbörtönök közt tétováz a léptem.

És érzem, hogy hiába hull a vérem,
Közönynek szürke homokja beissza
És Őshazámba nem mehetek vissza !

Turán után – Először a Délmagyarország 1920 március 28.-ai számában jelent meg. Azután a Nefelejcs kötetben (1921), majd a Pásztortűz 1933 december 25.-ei számában.

A Délmagyarországban meg a Nefelejcsben az 5. sorban még „bus honvágy”, a Pásztortűzben meg már „mély honvágy” szerepelt. Minthogy legutolsó megjelenését a költő jóváhagyta, így ez utóbbi „mély honvágy”-as változatot közölöm…
A „cserbe(n )hagyás” is egy kissé ingatag, hiszen a Délmagyarországban meg a Nefelejcsben még : „cserbehagytunk” szerepel…

A rím tökéletességének kedvéért ajánlom az alábbi apró csiszolatomat :

Néha elfog valami mély honvágy
Az ős pusztára, amint cserbe(n )hagytuk
S szívembe tündökölnek égi rónák
Vén csillagai
megállok alattuk.

Sajnos Gyulánktól-Gyalunktól már nem nem nyerhetem el e fonnyadt világban gyalulatom jóváhagyatalát, de hiszem, hogy mulattatná, sőt örvend is néki így, fönn, az égi rónákon …

A Turán után az ősi hitkeresésünk klasszikusa… Minden magyar alapérzéseként illendő, hogy közoktatásunk alapelemeként, minden magyar gyermek megismerhesse és lelke tükreként élje át…

Turán aveszta nyelven: Túiríánöm‎, középperzsául: Túrán‎, mai perzsául: توران‎ Turán, azaz ‘Tur földje’.
Irán és Turán örökös harcáról szól a Sáhnáma / Sáhnáme (A királyok könyve) a perzsa irodalom leghíresebb elbeszélő költeménye Firdauszí perzsa költő 977 és 1010 között (több, mint 30 éven át) íródott, csaknem 50 000 kétsoros versében.

Érdemes megemlíteni, hogy Turán leánya a zenében közismert Turandot is …

Így válik a Lucca-béli etruszk-utód Giacomo Puccini operája, a „Turán leánya” is minden ízében a miénkké, magyarrá…

Íródott az égi rónák alatt…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)