Európa szívéből
Kikelet (március) hava 7.-én
851-ben e napon Nevenoe (Nominoë) Bretagne első fejedelme, „Tad ar Vro” a breton Haza atyja
Vendôme-nál elesett a Bretagne függetlenségéért vívott szabadságharcban.
Bretagne a mai napig franci(a) megszállás alatt áll…
A franci(a) világ Breizh, (ejt: [bʁɛjs] ) franciálkodva Bretagne évezredes megszállásával ma is az európai jogok alapjait tiporja. A breton nyelv teljes eltakarítása azonban máig sem sikerült. Minden soviniszta francia kísérlet ellenére a négy és fél milliós breton népből már ugyan alig több mint kétszázezer, de e karakán kisebbség még mindig beszéli ősei nyelvét. A kelta brezőnek azaz Brezhoneg (ejt: [bʁe.ˈzõː.nɛk]) – francoskodva breton – nyelvet módszeresen irtották a franciák még a 20. században is. Az 1950-ben még egymillió ember által beszélt nyelvet – szorgos sovinizmussal – sikerült a kihalás szélére sodorni. Az UNESCO a brezőneket – Brejsz azaz Bretagne nyelvét – ma a „súlyosan veszélyeztetett” nyelvek közé sorolja. (Ládd: Atlas of the World’s Languages in Danger.) Az utóbbi évtizedben sikerült a kihalási folyamatot lelassítani, és ma a kétnyelvű – franci-brezőnek – iskolába járó gyermekek száma már (33%-os) növekedésnek is indult. Talán túlél Laennec ős-anyanyelve is…
Egyik nagy gondja – a máig megszállt területen – a nyelv föltámasztásának, hogy a tájnyelvi különbségek is igen nagyok a kis Brejszen belül is… Irodalmi avagy általánosan elfogadható köznyelv kialakulásának pedig az elmúlt évezred nemigen kedvezett…
Brezőnek (breton) nyelvjárások még élnek nyugaton (színesen), keleten szürkülten…
A keleti szürke területeken, az öt gall törzs hajdani területéből 3 törzs szálláshelyén kihalóban levő gallo nyelven Bertaèyn, (ejt: [bəʁ.taɛɲ]) azaz Börtaeny e föld neve.
A megszállás alatt az elfogadott köznyelv normája sem alakulhatott ki, így még saját hazájuk kiejtése is ıngadozik: Breizh az észak-nyugati megyéikben „Brejsz”, a dél-keletiekben meg „Breh”-ként hangzik. Így különbözőképpen is īrják. A Kerne-Tregor térségben Breiz, míg a Vannetais-vidéken Breih alakban…
Talán Brettania a legillendőbb magyar neve a ma francos Bretagne nevén ismert félszigetnek és vidéknek, amelyet a Masszáliai Pütheász (Πυθέας ὁ Μασσαλιώτης) – Marseilles-ből induló hellén fölfedező – már Kr.e. 320-ban Brettaniai-t (Βρεττανίαι) néven emlegetett. Breisz (brezőnekül Breizh) azaz a francos Bretagne régebben Kis Britannia néven is ismert volt. Így talán jobban érthető a – méretében és szellemében is – rohamosan zsugorodó Brit Birodalom máig megtartott „Nagy Britannia” (Great Britain) neve is. A brython népek a Római Birodalom Armorica tartományában is otthon voltak már 1600 évvel ezelőtt is.
Breisz (brezőnekül Breizh) azaz Bretagne régebben Kis Britannia néven is ismert volt. Így talán jobban érthető a – méretében és szellemében is – rohamosan zsugorodó Brit Birodalom máig megtartott Nagy Britannia (Great Britain) neve is. A Masszáliai Pütheász (Πυθέας ὁ Μασσαλιώτης) – Marseilles-ből induló hellén fölfedező – már Kr.e. 320-ban említi Brettaniai-t (Βρεττανίαι) néven. A brython népek a Római Birodalom Armorica tartományában is itthon voltak már 1600 évvel ezelőtt is. A Kr.u. 470-es években pedig Jordanes is említést tesz Riothamus (Riutimus vagy Riotimus) gótok ellen harcoló római-brit hadvezér nagyságáról, akit ő a „Britonok királya”-ként emleget: Riothamus latinosított alakja a brython Rigotamos személynévnek, amelynek jelentése: a ’legnagyobb király’. És az ejtett, vagyis a kiejtendő „e” kedvéért itt van legfőbb nemzeti hősük, a(z i.sz.) 851-ben a franciák elleni függetlenségi háborúban elesett Nevenoe neve franciásan Nominoë alakban ismert. Brejsz első fejedelmeként, – brezőnekül Tad ar Vro, latinosan Pater Patriae – azaz a „Haza Atyja”-ként is emlegetik.
A hős Nevenoe neve – franciásan Nominoë – vég-e-je is természetesen (ki)ejtendő.
E napon a talán leghíresebb breton emlékét is érdemes föidézni :
Laennec a sztéthoszkopot föltaláló breton orvos volt…
„Breton parton sújt majd az álom” – Laennec szülinapján
Ajánlott olvasmány :
Franci(a)ország nyelvei
DR. SZABÓ LÁSZLÓ NYELVMENTŐ
Francináci Francországban máig csak eggyetlen hivatalos nyelv van. Ez pedig a francia !
Ezek a kirekesztők osztottak nekünk „nemzetközi jog”-ot Trianonnál…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
