Scroll To Top

„Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed…” ( Petőfi – A Nemzethez )

Orwelli világunk – Orwell 120. szülinapján

Nap (június) hava 25.-én

1903-ban e napon született Motihariban (Indiában) Eric Arthur Blair a későbbi George Orwell angol író.

A hírneves Eton College-ban végezte a középiskolát, ahol első írásai már az iskolai lapban megjelentek.

Egyetemi ösztöndíj híján visszatért Indiába, ahol öt évet szolgált a burmai rendőrségnél.

1927-ben beadta fölmondását az angol gyarmati politika elleni tiltakozásul.
A következő éveket a párizsi és londoni szegények között töltötte, alkalmi munkákat vállalt, csavargókkal, koldusokkal barátkozott. Már ekkor tüdőbántalmak kínozták, ennek ellenére erős dohányos maradt.

Írói álneveként a Suffolk-i Orwell folyó nevét választotta.

Bár regényei elismerést hoztak számára, írásaiból megélni nem tudott.
Barcelonába utazott, hogy a Spanyol Polgárháborúról tudósítson. A brit Független Munkáspárt ajánlólevele juttatta be a marxista POUM-hoz, ahol aztán fegyvert ragadott. A POUM milíciában az aragóniai fronton harcolt, és meg is sebesült. 1937 közepére a spanyol kommunisták megkezdték leszámolásukat a POUM-mal, ezért Orwell és felesége kimenekültek az országból…

Orwell baloldaliságát a Spanyol Polgárháború kitörése még megerősítette, de miután megismerkedett a kommunizmus igazi arcával, megvilágosodott ! Az NKVD irányítása alatt álló kommunisták több harcostársát megölték vagy börtönbe vetették… Ettől kezdve olthatatlan ellenszenvet és bizalmatlanságot táplált a kommunistákkal (a Szovjetunióval) szemben. Élete végéig rettegett attól, hogy (Trockijhoz hasonlóan) egy szovjet merénylet áldozatává válik. Spanyolországból feleségével Franciaországba menekült…

1938-ban jelent meg a máig spanyol megszállás alatt álló katalón vidéken szerzett élményeiből érett könyve : a Hódolat Katalóniának.

Orwell legjelentősebb művei: Az 1984 meg az Állatfarm.

Az Állatfarm (Animal Farm) nyomán 1954-ben brit rajzfilm is készült, természetesen magyar indíttatással…

A filmet John Halas, azaz Halász János készítette a feleségével, Joy Batchelorral 1940-ben alapított, Halas and Batchelor nevű rajzfilmvállalatuknál. Ez általános elismertséget, sőt világhírt hozott nekik. Ráadásul ez volt az első egész estés animációs film Angliában, így ezt a munkát tekintik az angol rajzfilm kezdetének is.

A forgatókönyvet Philip Stapp, Lothar Wolff és Borden Mace írta; a film zenéjét Seiber Mátyás szerezte-
A rajzfilm létrehozását az amerikai titkosszolgálat, a CIA is támogatta, mivel a művet szovjetellenes propaganda céljaira is fölhasználhatónak ítélték. A szervezet közbenjárt Orwell özvegyénél a filmesítési jogok megszerzésében, és a cselekményen is módosítottak, hogy az jobban megfeleljen az igényeiknek: a film végén a könyvvel ellentétben az emberek már nem szerepelnek, és a filmben szintén propagandafogásként az állatok föllázadnak a disznók uralma ellen…

Halas and Batchelor 1951 novemberében kapta meg a szerződést a film elkészítésére, és az három év alatt, 1954 áprilisára készült el. A Halas & Batchelor Stúdió 70 (más forrás szerint 80) animátort foglalkoztatott ebben a munkában.

Az Amerikai Egyesült Államokban 1954 december 29.-én, Angliában 1955 január 13.-án mutatták be a mozikban.

Magyarországon maga az alapmű is csak a módszerváltozás után jelenhetett meg, így a rajzfilm is csak 1992 július 22.-én került adásba elsőként a Magyar Televízió 2-es csatornáján, a TV 2 Filmklubja című műsorban. Majd 1993 június 30.-án Duna Televízió vetítette le.

Ajánlott hát ma este, Orwell szülinapján mindenkinek az Állati Farm !!!

Ajánlott olvasmányok: George Orwell művei

  • Légszomj – Coming Up for Air (1939)
  • Állatfarm – Animal Farm (1945)
  • 1984 – Nineteen Eighty-Four (1949)

Spira Veronika: Állatmese a baloldali totalitarizmusról (Orwell: Állatfarm)

Egy egészséges – a kommunizmus rémálmából már fölébredt – Magyar Országban Orwell Állatfarmja már régen tananyag és ajánlott olvasmány lenne minden rendes iskolában…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

A méla Tempefői

ápr. 28.
A méla Tempefői

Illő napi filmajánló