Kacsóh Pongrác (Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december 16.) magyar zeneszerző, zenetanár.

Rendkívül sokoldalú műveltségét szinte senki sem ismeri. Leginkább és szinte csakis zeneműveiről emlegetik manapság.

Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum Laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Farkas Gyulánál doktorált fizikából.

Ajánlott olvasmány: Oláh-Gál Róbert: Kacsóh Pongrác, a fizikus, Fizikai Szemle, 2009/1.

Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált.

Emléktáblája az egykori Zrínyi Miklós reálgimnázium falán, ahol tanított. (Budapest, VIII. ker. Szűz utca 2.) – kép: Fekist

Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905–1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között fedezte föl és méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz c. dalművét, melynek bemutatójára 1904. november 18-án került sor a Király Színházban.

1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki.

Mellszobra a kecskeméti Katona József parkban. Rácz Edit szobrászművész alkotása (1968) – (kép: Csanády)
Társadalmi elismertségét jelzi, hogy számos magas tisztséggel bízták meg. 1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett. Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Országos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.

Főbb művei:

Dalművek

• János vitéz – daljáték (1904);
• Csipkerózsa – daljáték (1906);
• Rákóczi – daljáték (1906);
• Mary-Anne – operett (1908);
• Pityergő – daljáték (1914);
• Dorottya (1918 kéziratban, posztumusz ősbemutató: 1929. Förgeteg (január) hava 9-én, Szegeden).

Kísérőzenék (színpadi művekhez)

• Pásztor Árpád: A harang című drámai legendájához dalok (1907)
• Molnár Ferenc: Liliom (1909) – betétdalok;
• Molnár Ferenc: Fehér felhő (mirákulum) – kísérőzene (1916. február 25.);
• Molnár Ferenc: Aranyásó – kísérőzene – (1918);
• Maurice Maeterlinck: Kék madár – kísérőzene.

Közlemények

• Prolegomena a zene pozitív aesthetikájához (Bp., 1904);
• A zene fejlődéstörténete (A Műveltség Könyvtára Bp., 1909).
• A pataki énekes kódex (Magyar Figyelő 1911.)
• Az elemi iskolai énektanítás pedagógiája (Bp., 1912.);
• Cikkek a Zenevilágban és az Új Életben;
• Zenekritikák a Pesti Naplónál.
• Tanulmányok az elektromos rezgésekről, konszonanciáról-disszonanciáról.

Kacsóh Pongrác sírja Budapesten. Kerepesi temető: 10-1-61. Füredi Richárd alkotása. (Kép: Dr Varga József)

Simándy József: Egy rózsaszál

http://www.youtube.com/watch?v=P-ekdIWv1nM

Ajánlott még:

Kacsóh Pongrác  Életrajza

Kacsóh Pongrác – Wikipédia

Torday Lajos: Dalművek könyve – Szerzői magánkiadás, Bp., 1936.

Anonym: János vitéz örökében – Délibáb, 1943. október 23.

Kellér Andor: Bal négyes páholy – Bp., 1960.

Gál György Sándor – Somogyi Vilmos: Operettek könyve – Bp., 1960.

Bókay János: Egy rózsaszál szebben beszél – regény, Bp., 1962.

Rátonyi Róbert: Az operett csillagai I.-II. Színháztudonyi Intézet, Bp., 1967.

Huszka Jenőné Arányi Mária: Szellő szárnyán… Zeneműkiadó, Bp., 1980.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II. – Zeneműkiadó, Bp., 1984.

Bános Tibor: Aki szelet vet… – Magvető Könyvkiadó, Bp., 1986.

Fölbukkan még „Kacsa Pongrác” alakja is a Bálint Ágnes írta és Mata János rendezte örökérvényű Kukori és Kotkoda rajzfilmsorozat „Kacsakórus” darabjában is. A szellemes áthallást minden bizonnyal Kacsóh Pongrác alakja ihlette…

Dr Sz L

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...