Álom (december) hava 30.-án

1796-n e napon született Ifjabb Báró Wesselényi Miklós író, politikus, († 1850)

Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja 1796 december 30.-án született főnemesi családban az erdélyi Zsibón. 

Édesapja, „a Zsibói Bölény” ugyancsak ellenzéki nézeteket vallott, és büszke volt a fiára, aki gyors fölfogású, eleven észjárású gyermek volt, és örökölte apja erős testalkatát is. 

1821–22-ben Széchenyi István társaságában hosszabb utazást tett Franciaországban és Angliában. Visszatértük után az országgyűlési főrendű ellenzék vezérei lettek.

Az 1825-ben hosszú szünet után ismét összehívott országgyűlésen – nem lévén magyarországi birtoka – csak „hallgató” lehetett. Annál tevékenyebb volt azonban más téren:
Részt vett a Kaszinó megalapításában, javaslatot tett magyar színház felállítására.
Létrehozta az első vívókört Kolozsvári Viadal Iskola néven 1824-ben. 
Miután Szatmárban birtokhoz jutott, az 1830-as pozsonyi diétán már a felsőtábla tagjaként, a reform-mozgalom elismert vezetőjeként tündökölt.
1831-ben az Akadémia tiszteleti taggá választotta.

1831-ben írott, de csak két évvel később, külföldön megjelent műve, a Balítéletekről kivívta az udvar, a így Metternich kancellár figyelmét és ellenszenvét is…

A birtokát képező falvaiban példát mutatva, elengedte a robotot és a dézsma nagy részét is. Ebben Báró Jósika Miklós, Újfalvi Sándor és mások is követték őt. Elsőként szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól, saját költségén taníttatta őket, tanfolyamokat tartott nekik a korszerű földművelésről, állattenyésztésről.

Az 1838-as Pesti Árvíz idején az „árvízi hajós” hősiesen mentette Város népét…

A Wesselényi-dombormű a pesti ferences templom északi falán. Holló Barnabás alkotása (1900)
(Kép : Csanády, 2007)

Wesselényi magas, nagy erejű férfi volt, hatalmas mellkassal, erős, izmos combokkal és karokkal. A kor emberétől eltérően kiválóan úszott. Többször átúszta a Balatont, máskor „úri barátainak tréfájára úszás közben meg is borotválkozott a Balatonon”. 

Rendszeresen mozgott, sportolt, lovagolt, olykor beállt béresei mellé kaszálni. Mégis már a húszas éveiben hízásnak indult. 1822-ben Széchenyivel közös angliai útjuk során 96 kg-ot nyomott. 
Évek múlva, politikai eltávolodásuk után Széchenyi naplójában csak „a Kövér”-ként említi.

Wesselényi korának egyik legnagyobb nőfalója volt, hatalmas nászétvággyal és teljesítőképességgel. Kolozsváron található – máig egészében ki nem adott – eredeti naplója szerint volt, hogy több mint 10 lánnyal tartott egyidejűleg kapcsolatot, és gyakran egy nap többükkel is hált. Kapcsolatai között – a kor patriarchális viszonyai közt elfogadott módon – uradalmi jobbágylányok, asszonyok voltak elsősorban, akiket jobbágyaihoz hasonlóan sok mindenben segített is. Tartott a nemi betegségektől, de ilyen forgalom mellett gyakorta szenvedett a kankótól (gonorrhoea), és a vérbajt (szifiliszt) is megszerezte. Korai leépülése is ennek tudható be, bár életrajzírói ezt nem domborították ki.
Jobbágylányoktól – egyik barátja szerint – 13 törvénytelen gyermeke volt. Végrendeletében négy gyermekére hagyott nagyobb összeget. Két, Pesten élő lányát rendszeresen látogatta, anyagilag támogatta, barátai előtt természetesen és büszkén vállalta is őket.

1848-ban vakon és betegen is jelentős része volt abban, hogy a Kolozsvári Országgyűlés is kimondta Erdély unióját Magyarországgal.

Wesselényi Miklós Zsibóról hazatérőben tüdőgyulladást kapott, Pesten húnyt el, 1850 április 21.-én.

Élete pazar magyar kalandfilmre kívánkozik ! Vagy inkább mozi-sorozatra…
Örökkön lobogó, hazafias szerénytelenségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra ebben a mai kirekesztően antimagyar libsi homokozóban, de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Wesselényi filmet is…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!!
Sokkal meghatóbban és költeményesebben, mint magam tehettem volna…

Művei

Cikkei a politikai lapokban; országgyűlési beszédei a naplókban jelentek meg:

• Nyilatkozata a magyar ellenzékről s ehhez saját viszonyáról (Erdélyi Hiradó 1846. 140.)
• Az urbárium és örökváltság tárgyábani nézetei (Erdélyi Hiradó, 201–204.)
• Szabad-e még most is az annyira drága gabonából pálinkát főzni? (Erdélyi Hiradó, 1847. 225. sz.)
• Naplója az 1838-as pesti árvízről (Vasárnapi Ujság 1888. 41. és következő számai) ) „Az árvizi hajós” naplója. Magyar irodalmi ritkaságok (40.). Egyetemi Nyomda, Budapest. 1938
• A régi híres ménesek egyike (zsibói) megszünésének okairól (Pest, 1829)
• Balítéletekről. Írta… 1831-ben. Nyomatott Bukarestben, 1833 (illetőleg Lipcsében)  [Balítéletekről]
• Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében. Lipcse, 1843 (Nyom. Hálában. Németre ford. 1844)
• Teendők a lótenyésztés körül (Kolozsvár, 1847)
• Beszéd az 1834. országgyűlésen Kolozsvárott, midőn a polgárokat az utcán katonák támadták meg. Kula, év n. (Balogh János beszédével együtt)
• Wesselényi Miklós útinaplója. 1821–1822; Concordia Ny., Cluj-Kolozsvár, 1925
• Báró Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós” naplója; sajtó alá rend. Rubinyi Mózes irányításával a szf. VI. kerületi fiú felső kereskedelmi isk. ifjúsága, előszó Bankó Lajos; Egyetemi Ny., Budapest., 1938 (Magyar irodalmi ritkaságok)
• Wesselényi Miklós válogatott munkái; összeáll., előszó Gál István; Magyar Népművelők Társasága, Budapest, 1944 (Magyar klasszikusok)
• Balítéletekről; (szemelvények) vál., bev., jegyz. Veress Dániel; Kriterion, Bukarest, 1974 (Téka)
• Széchenyi István–Wesselényi Miklós: Feleselő naplók. Egy barátság kezdetei; vál., szerk., tan., jegyz. Maller Sándor, ford. Jékely Zoltán et al.; Helikon, Budapest, 1986
• Balítéletekről; Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1986 (A társadalomtudományok magyar klasszikusai)
• Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében; szöveggond., jegyz. Deák Ágnes, előszó Dénes Iván Zoltán; Európa, Budapest, 1992 (Bibliotheca historica)
• Wesselényi Miklós; vál., bev., jegyz. Fónagy Zoltán; Új Mandátum, Budapest, 1999 (Magyar szabadelvűek)
• Útinapló, 1821–1822; Ad Librum, Budapest, 2008 (Régi utazások)

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...