Scroll To Top

„Most jer : bölcs eleink hamvait tiszteljed,
Virágot szórj rájuk! - Tettüket kövessed !” (Vedres István)

Reményik Sándor szülinapján

Kenyér (augusztus) hava 30.-án köszöntjük a Magyar Mennyekben…
Reményik Sándorunkat a szülinapján…

Reményik Sándor Kolozsvár szülötte és Kolozsvár halottja (1890. augusztus 30. – 1941. október 24.) feledhetetlen költőnk, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja.

Az életében több neves díjjal és elismeréssel is kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig ismeretlen volt, mert módszeresen elhallgatott volt Magyarországon. Hazafias költészetét 1945 után a kirekesztők – nemzetellenes politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.
De itt az idő, hogy ledöntsük a hallgatás falát ! Olvassuk és szavaljuk Őt !!!

Édesapja neves, vagyonos építészmérnök volt. Reményik Sándor középiskoláit Kolozsváron végezte, itt kezdte jogi tanulmányait is, de szembetegsége miatt ezt nem fejezte be. Hivatalt nem vállalt, örökségéből és az irodalmi tevékenységéből élt. A költőt a lelkek építészének tartotta. Első kötetei (Mindhalálig, 1918; Végvári versek 1918–1921. 1921). E versei már korán népszerűséget biztosítottak számára. Lírája az 1920-as évekre forrott ki. Ekkorra versei a transzszilvanizmust tükrözik, erőteljesen érződik a költő humanista felfogása. Alapításától. 1921-től főszerkesztője volt a Pásztortűz folyóiratnak. Versei bővelkednek a természeti képekben, költészete nyitott filozófiai kérdésekre, felbukkan benne a humor is. Verseiben nagyon fontos szerepet játszik a szimbolizmus. A Gondolatok a költészetről (Arad, 1926.) c. tanulmánya a költői hivatás kérdéseit fejtegeti. Költészetét 1940-ben Corvin-lánccal ismerték el. Versei angol, cseh, francia, lengyel, német, olasz, román, svéd és szlovák nyelvre fordították le.

Letöltés

Reményik Sándor: Végrendelet

Fáradtságom adom az esti árnynak,
Színeimet vissza a szivárványnak.

Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek,
Mosolygásom az őszi verőfénynek.

Sok sötét titkom rábízom a szélre,
Semmit se várva és semmit se kérve.

Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton:
Kétségeim az örvényekbe szórom.

A holtom után ne keressetek,
Leszek sehol – és mindenütt leszek.

Hűvösvölgyi Ildikó (aki Benőcz Kata klasszikus gitárművész társaságában gyakran adja elő Reményik Sándor verseit) egyenesen úgy fogalmaz, hogy számára Reményik verseit szavalni olyan, mint egy gyónás…

Itt az idő, hogy ledöntsük a hallgatás falát !
Olvassuk és szavaljuk Reményiket !!!

Ajánlott még :

REMÉNYIK SÁNDOR: HALOTTAK NAPJA
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA / CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN, DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Hírek

Savonarola szülinapján

2022 szept. 21.
Savonarola szülinapján

Erzsébettel legutóbb…

2022 szept. 17.
Erzsébettel legutóbb…
Madách Sztregován
Madách Sztregován
2022 szept. 17.