Scroll To Top

„Jaj annak a népnek,
amelynek történelmét az ellenségei írják!”
(Seneca)

Kiújultak a Magyar Nemzet sebei – 320 esztendeje

Nap (június) hava 7.-én… A Rákóczi Szabadságharc kitörése napján…

1703-ban e napon II. Rákóczi Ferenc herceg kiadja a keresztény világ számára latin nyelvű,
Recrudescunt inclytae gentis Hungariae vulnera (Ismét kiújultak a jeles magyar nemzet sebei)
kezdetű kiáltványát, a szabadságharc okairól és céljáról…

II. Rákóczi Ferenc 1703-ban

Cum Deo pro patria et libertate! 
Istennel a Hazáért és a Szabadságért!

Ha már a nemzethalálhoz is asszisztáló magyar filmiparnak az utóbbi 50 esztendőben még egy Rákóczi-filmet nem sikerült alkotnia… Legalább az alábbi filmecskét nézzük meg gyermekeinkkel e napon :

Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc 1676 március 27.-én született Borsi várában. Magyar főnemesként, erdélyi fejedelemként, birodalmi hercegként (Reichsfürst) lett a Rákóczi-szabadságharc vezetője lett.

Greguss Imre: Rákóczi a lován

Rákóczi neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, melyben a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország vezérlő fejedelmévé, aminek tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, dédapja és öregapja pedig I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is erdélyi fejedelem volt. Bár a magyar rendek a koronát is felajánlották neki, ezt visszautasította, helyette a vezérlő fejedelem ideiglenes címet választotta. A katonai hangzású „vezérlő fejedelem” megnevezés utalt a cím ideiglenes jellegére, mivelhogy Rákóczi a Habsburg-ellenes szabadságharc idejére kívánta csak viselni.

Nemzeti Holokausztunk része, hogy a hazaáruló labancok miatt akkor mégis elbukott a Magyarok Szabadságharca…

Ami maradt, az Rákóczi, mint a Remény képe :

Azóta meg már ez sem… a pénzeinken sem szerepel… megalkuvó Deákok kiszorították Rákóczit a csúcs-címletekről is…

Ajánlott olvasmány : Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig (1882).
A mű Ocskay László életén át mutatja be a Rákóczi-szabadságharcot.

Ajánlott olvasmány (a Habsburg udvar szemszögéből) : Pax vobis (Budapest, 1930)

Gulácsy Irén Budapest terrorbombázásának esett áldozatul, amikor 1945 január 2.-án lakását bombatalálat érte. Pedig mennyi gyönyörűt írhatott volna még…

Gulácsy Irén emléktáblája egykori lakhelyén, a Bem rakpart 37. szám alatt (1945-ben: Vitéz utca 2.)

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium