Európa szívéből
E napon… Rákosi Mátyással eggy napon… csak 18 évvel később
1910 március 9.-én született Erzsébetvárosban Lénárd Sándor (Lénard Sándor, Alexander Lenard) Budapesten. Nagyműveltségű polüglott, német, latin, magyar, olasz és angol nyelven író zsidó-magyar orvos, költő, műfordító, művelődéstörténész, klasszika-filológus és főzésztörténész.
Apja Lénard Jenő (1878–1924) zsidó származású orientalista, filozófus; 1909-ben tért evangélikus vallásra, és ekkor magyarosította nevét. 1913-as Buddhó című, a buddhista tanokkal foglalkozó munkája a buddhizmus első teljes magyar bölcseleti és történeti szünthézise, melynek révén 1914-ben a Budapesti Tudományegyetemen filozófiai doktorátust szerzett. Minthogy tíz nyelvet beszélt folyékonyan, így világháborút követő zűrzavaros években szállítmányozási vállalatoknál alkalmazták…
Lénárd alig tíz évet élt Magyarországon, hiszen a hazaárulásba bukott családja a Vörös Terror (történelemhazudón Tanácsköztársaság) eltakarítása után a vörösebb Ausztriába költözött. Lénárd a bécsi egyetemre járt, és orvosnak tanult, felesége lett, és gyermeke is született. Amikor a Wehrmacht bevonult Ausztriába, már nem éltek a szülei, és a felesége is elhagyta, neki pedig zsidó származása miatt menekülnie illett. Lénárd Sándor Rómába ment.
A nácizmus elől a fasizmusba menekült. Bizony. A fasizmus fővárosába, Rómába menekült.
Zsidó származását nem hangsúlyozta, magyarnak vallotta magát, így Mussolini alatt nem is üldözték eggy percig sem… Ilyen volt az az agyongyalázott fasizmus…
Rómát átmeneti tartózkodási helyéül szánta, de a magyarok iránt különösen vendégszerető országban végül is 14 évig maradt…
Lénárd Sándor a német nácizmus elől az olasz fasizmusba menekült. Ott bízvást befogadták. Erről szólnak a Római történetek.
A háborúban részt vett az olasz ellenes bomlasztásban, üzeneteket közvetített, fordította a különböző idegen nyelvű rádióadásokat, hadifoglyokat rejtegetett. A háború után több nemzetközi szervezetnek is dolgozott, például az Amerikai Sírazonosító Szolgálatnak és menekültügyi szervezeteknek is. Rómában kötött barátságot a szobrász Amerigo Tottal, itt adta ki párszázas példányszámban első versesköteteit, és itt ismerte meg Andrietta Arborio di Gattinarát, aki élete végéig társa maradt… majd hagyatékának gondos örököse…
A folyton borzalmasnak hazudott háborús évekről meg az örökkön gyalázott fasizmus éveiről ad személyes élményei nyomán színes képet. A fiatal orvos Bécsből menekülve, átutazóként, „csupán” vízumért érkezett Rómába, de addig is elvállalt minden munkát, még némi szélhámoskodással bélelt orvoskodást is, szigorúan üzleti alapokon… Hamar megszerette azonban az Örök Várost, az olaszokat, és persze az ételeiket is … A vendégszerető, fasiszta Róma pedig befogadta a magyar (titok)zsidót…
A Római történetek – Nagyon tanulságos történet(ek)…
A rádióban hallhattuk e remek hanganyagot a Mussolini alatti Róma életéről…
Aki lemaradt róla, annak is érdemes elmerülni benne !
Római történetek – Kossuth Rádió hanganyag :
Aki pedig inkább olvasná…
Lénárd Sándor művei magyarul
- Lenárd Alexander: Völgy a világ végén; Magvető, Bp., 1967
- Lénárd Sándor A.: Egy nap a láthatatlan házban; ill. a szerző; Magvető, Bp., 1969
- A. Lénárd Sándor: Római történetek; Magvető, Bp., 1969
- Lénárd Sándor: Völgy a világ végén s más történetek; vál., sajtó alá rend. Szerb Antalné, bev. Kardos G. György; Magvető, Bp., 1973
- Lénard Sándor: A római konyha; németből ford. Tandori Dezső, Tandori Ágnes; Magvető, Bp., 1986
- Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában. Lénárd Sándor írásai nyelvekről; szerk. Siklós Péter, Terts István, német ford., jegyz. Terts István; Typotex, Bp., 2003
- Családtörténeteim. Levelek fiaimhoz. Lénárd Sándor hagyatékából; ford. Siklós Péter, Vajdovics Zsuzsanna; Typotex, Bp., 2010 ISBN 978-963-279-102-9
Lénárd Sándor tucatnyi nyelven tudott, verset németül írt, prózát olaszul, németül, angolul és magyarul. Legjelentősebb műveit saját maga fordította, vagy inkább írta újra. Levelezett a világ különböző részein élő, hozzá hasonló „újhumanisták”-kal. Írt verseket, tanulmányokat, regényeket, szakácskönyvet és étektörténeti cikksorozatot; számos művét maga illusztrálta.
Egyik kedvtelése a főzés volt : az emlékezők szerint kiválóan értett hozzá (a Brazíliában nem őshonos alapanyagok kalandos beszerzéséről külön megemlékezik).
Brazíliában, Dona Emmában húnyt el 1972 április 13.-án. Kérésére birtokán, az általa ültetett fák alatt helyezték örök nyugalomra. 2011-ben elhunyt feleségét mellé temették. Hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban található.
Az író özvegye 1973-ban felajánlást tett : ötvenezer forintot adományozott a Magyar Tudományos Akadémiának, Lénárd Sándor-díj alapítása céljából. A pénzalap kezelése az Ókortudományi Társasághoz került. 1976 óta az Augustus-kor utáni római irodalom ápolását, tudományos monográfiák írását jutalmazó elismerést 40 évnél fiatalabb kutatók kaphatják.
Ajánlott még :
LÉNÁRD SÁNDOR – A RÓMAI KONYHA
Lénárd Sándor németül írta meg magyarul is olvasható A római konyha című művét, amely több mint szakácskönyv; művelődés- és főzéstörténet…
Készült egy remek hanganyag is Róma konyhaművészetéről…
Aki lemeradt róla, annak is érdemes elmerülni benne !
A Kossuth Rádió hanganyaga 2005-ből :
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
