Scroll To Top

Böngészés: Irattár 2026

. .

Haladék

Kerek 100 esztendeje…Ezen napon olvashatták eleink először Gyalunk költeményét : Haladék Menekülünk a láthatatlanÉs ismeretlen rém elől,Ki ránk les százezer alakbanÉs egyszer mégis csak megöl. Ki ránk vár fényben és ködökben,Alattomos gyilkos, konok,Minden bukásban és örömbenŐ közeleg, az átkozott.

ÁLDOTT NYÁRI DÉLUTÁN – Tóth Árpád örökén…

E napon olvashatták eleink először… ÁLDOTT NYÁRI DÉLUTÁN Áldott nyári délutánJárunk az erdőben,Elakad a hang is aSűrű levegőben, Messzi autóberregésDongássá vész benne,Mintha mézbe szédülőMuslicahang lenne. Távolszakad a világ,Nincsen, ami fájjon:Ádám jár, és Éva járÉdenkerti tájon.

Sárdy János születése napján

Sárdy János (Nagykónyi, 1907. július 27. – Budapest, 1969. március 9.) magyar operaénekes (tenor), színész, érdemes művész. Legemlékezetesebb alakításait magyar operákban és operettekben nyújtotta.

A kettős himnusz-szerző szülinapján

Áldás (július) hava 26.-án… 1791 július 26.-án született Kajántón, Kolozs vármegyében Debály Ferenc József – utóbb Francisco José Debali az uruguayi meg a paraguayi himnusz szerzője… A ma itthon alig ismert Debály Ferenc magyar származású zeneszerző és karnagy a csonkországunknál kétszer nagyobb Uruguay és a Királyi (Ezeréves) Magyarországunknál másfélszer nagyobb Paraguay nemzeti himnuszának is. .

. .

1302 Kortrijki Csata – A Flamand Nemzeti Ünnep

Áldás (július) hava 11.-én… 1302 Áldás (július) hava 11.-én zajlott a Kortrijki Csata – francossan a Courtrai Csata E véres viadal évfordulóján érdemes megismerkednünk egy hasonlóan szaggatott nép sorsával. Ha szövetségeseket keresünk, hát meg kell ismernünk a történelmüket, át kell éreznünk a fájdalmaikat ! De érdemes az örömünnepeikben is velük.

A POZSONYI CSATA – 1119 éve vívta a magyarság sorsdöntő ütközetét

Amikor Kézai Simon mester szeretett királya, a jobb sorsra érdemes IV. (Kun) László (1272–1290) tájékoztatásául megírta Gesta Hungarorumát, tanulságos gondolatokat vetett fel.

A Pozsonyi Diadal – Honalapító Nemzeti Ünnepünk !

A Létünket döntötte el a Pozsonyi Diadal ! A Pozsonyi Diadal – Nemzeti ünnepünk !Lehetne méltán – Május elseje helyett – munkaszüneti napunk is ! Akár egy nemzeti büszkeséggel is átfűtött hosszú hétvégével… korabeli hagyományőrzőkkel, méltán magyar karnevállal, lovas viadalokkal… Nemzeti értékeink ünneplésével, önbecsülésünk  helyregyógyulásával… Az a szép még ebben az ünnepben,. .

A SZABÁCSI VÉSZ BETELJESEDTÉN

E napon… SZABÁCS OSTROMA 1521 NAP (JÚNIUS) HAVA 20.-ÁN KEZDŐDÖTT ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 7.-ÉIG TARTOTT … Szabács (ma rácul: Шабац / Šabac [ejt: Sabac ]) régi magyar nevén Zászlón, törökül Böğürdelen a 13. századtól a török hódításig (1470) Magyarország része, ill.

Esti dal

Áldás havában éppen e napon jelent meg Gyalunk e remeke… E napon olvashatták eleink először… Esti dal A nappal fényében, zajábanElődöng árva egymagábanA lelkem, tévedt jövevény,Oly idegen nekem a hajsza,A szívemet dalokra ajzvaOly inkognitó megyek én. De ha az alkonyat leszállott,Olyan kedves, kámzsás barátokA barna árnyékok nekem,A messze menteket idézik,A.

Tápai nóta

Kerek 100 esztendeje…Ezen napon olvashatták eleink először Gyalunk költeményét : Tápai nóta A tápai templom öregebb apádnál,Vénebb a kriptában pihenő apátnál,De az Isten régibb, mint a régi oltár,Idősebb ő minden kő-kövön templomnál. A tápai lányok mennek a misére,A tápai vének várnak az igére,A földek esőre, a kaszák a nyárra,Nincstelen szegények.