Scroll To Top

Böngészés: Irattár 2026

1302 Kortrijki Csata – A Flamand Nemzeti Ünnep

Áldás (július) hava 11.-én… 1302 Áldás (július) hava 11.-én zajlott a Kortrijki Csata – francossan a Courtrai Csata E véres viadal évfordulóján érdemes megismerkednünk egy hasonlóan szaggatott nép sorsával. Ha szövetségeseket keresünk, hát meg kell ismernünk a történelmüket, át kell éreznünk a fájdalmaikat ! De érdemes az örömünnepeikben is velük.

A POZSONYI CSATA – 1119 éve vívta a magyarság sorsdöntő ütközetét

Amikor Kézai Simon mester szeretett királya, a jobb sorsra érdemes IV. (Kun) László (1272–1290) tájékoztatásául megírta Gesta Hungarorumát, tanulságos gondolatokat vetett fel.

A Pozsonyi Diadal – Honalapító Nemzeti Ünnepünk !

A Létünket döntötte el a Pozsonyi Diadal ! A Pozsonyi Diadal – Nemzeti ünnepünk !Lehetne méltán – Május elseje helyett – munkaszüneti napunk is ! Akár egy nemzeti büszkeséggel is átfűtött hosszú hétvégével… korabeli hagyományőrzőkkel, méltán magyar karnevállal, lovas viadalokkal… Nemzeti értékeink ünneplésével, önbecsülésünk  helyregyógyulásával… Az a szép még ebben az ünnepben,. .

A SZABÁCSI VÉSZ BETELJESEDTÉN

E napon… SZABÁCS OSTROMA 1521 NAP (JÚNIUS) HAVA 20.-ÁN KEZDŐDÖTT ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 7.-ÉIG TARTOTT … Szabács (ma rácul: Шабац / Šabac [ejt: Sabac ]) régi magyar nevén Zászlón, törökül Böğürdelen a 13. századtól a török hódításig (1470) Magyarország része, ill.

Esti dal

Áldás havában éppen e napon jelent meg Gyalunk e remeke… E napon olvashatták eleink először… Esti dal A nappal fényében, zajábanElődöng árva egymagábanA lelkem, tévedt jövevény,Oly idegen nekem a hajsza,A szívemet dalokra ajzvaOly inkognitó megyek én. De ha az alkonyat leszállott,Olyan kedves, kámzsás barátokA barna árnyékok nekem,A messze menteket idézik,A.

Tápai nóta

Kerek 100 esztendeje…Ezen napon olvashatták eleink először Gyalunk költeményét : Tápai nóta A tápai templom öregebb apádnál,Vénebb a kriptában pihenő apátnál,De az Isten régibb, mint a régi oltár,Idősebb ő minden kő-kövön templomnál. A tápai lányok mennek a misére,A tápai vének várnak az igére,A földek esőre, a kaszák a nyárra,Nincstelen szegények.

„Nincsenek reménytelen helyzetek, csak reménytelen emberek.”

Nap (június) hava 17.-én 1888-ban e napon született Heinz Guderian, a későbbi német tábornok, a Páncélos Hadviselés Atyja ! Legemlékezetesebb mondása : „Nincsenek reménytelen helyzetek, csak reménytelen emberek.” Ez az idézet mely mai szülinaposunktól származik, több emlegetésre méltó ! Különösen érvényes e mondat ma gyáva gyomorforgató Európánkra, amelynek vezetőiről már csak a kényszerzubbony. .

Fülek vára megszállva ! – és megint szabadulva !

Ezen a napon… Nap (június) hava 16.-án… 1554-ben e napon, június 16.-án az oszmán hadsereg árulással elfoglalta az észak-magyarországi Fülek várát (is). Fülek azóta többször is fölszabadult, de 1945 óta már megint megszállás alatt áll…Európa pedig hallgat és asszisztál az ethnikai piszkolgatásokhoz, a népek, de különösen a magyar nép önrendelkezési jogának sárba tiprásához….

Az 1707-ES ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS NAPJÁN

Ónod településünket Olnod néven említik 1296-ban. A 14.

. .

Tria non örökén – Európa 106 éve szégyenben !

Európa örök adósunk…Európa tartozik nekünk !Amíg a tolvaj-számlát nem rendezi… Mindent vissza ! Aki ezt eggyetlen szóval is tagadja, az csak riherongy hazaáruló ! Tűzrevaló ! Európa tartozik nekünk ! Nem csak tisztelettel, az évszázadok keleti védőbástyájának… Nem csak 1956-ért… A világraszóló cserbenhagyatásunkért… De a wilsoni demokratikus, néptöbbségi elvek rasszista megtiprásáért is…. .

PÉCS – fölszabadulására várva 106 éve

Nyájas Dunántúl szelíden ívellőÁldott ölű hegyei koszorúzzákA régi várost, melynek égbe zengőHarangszava szent, magyar szomorúság. A város régi, ó de örök ifjúRemények gazdag lombjai borítják,Öreg kapukból fiatal hit indulÉs jobb jövőbe lelkendezve hírt ád.