Európa szívéből
175 éve végezte ki a Habsburg Terror Kazinczy Ferenc legkisebb fiát Kazinczy Lajost.
Kazinczy Lajos honvéd ezredest, a 15. Aradi Vértanút Carl Ernst törzshadbíró teljes vagyonelkobzásra és golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet Haynau jóváhagyta.
Így 1849 Mag (október) hava 25.-én Kazinczyt az aradi vár sáncárkában agyonlőtték.
Kazinczy Ferenc legkisebb fia volt Kazinczy Lajos. Belőle lett a tizenötödik Aradi Vértanú.
Nehéz elképzelni, hogy ne az osztrák, azazhogy habsburg gonoszság juttatta volna Őt a vérpadra. Azazhogy a vérverembe…
1849 október 25.-én lőtték főbe. Minthogy nem a Híres Tizenhárommal végezték ki, így szinte névtelenségben maradt egészen 175 esztendeig. Néhány éve még a sorszámozása is gondot okozott. Sokáig a 14. vértanú néven emlegették…
Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (1759–1831) valamint gróf szendrői Török Sophie (1780–1842) nyolcadik, egyben legifjabb gyermeke volt. Születésekor apja már elmúlt 61 éves. A család az uzsorás hitelezők aljasságai miatt rossz anyagi körülmények között élt, de a gyermekek társadalmi rangjukhoz méltó neveléséről mindvégig gondoskodtak. Kazinczy Lajost kezdetben otthon, maguk tanították, majd bátyjaihoz hasonlóan ő is a híres Sárospataki Kollégium tanulója lett. Két évet töltött ott, majd apja halála (1831 augusztus 23.-a) után Újhelyen folytatta tanulmányait.
A nyelvújító író apa halála után az uzsorások szorongatásában a család anyagi helyzete tovább romlott, a Széphalmi Udvarházat is el kellett hagyniuk.
1848 tavaszán jelentkezett a szerveződő honvédségbe. Augusztus végéig részt vett a délvidéki harcokban, majd főhadnagyi, később századosi rangban szolgált. Részt vett a Pákozdi Csatában és a Schwechati Csatában is. Novemberben közreműködött a honvéd utász fegyvernem megszervezésében. A Téli Hadjárat előtt részt vett a győri és a főváros előtti erődítések építésében. Buda föladása után Perczel Mór hadtestébe osztották be. A Tavaszi Hadjáratban Klapka György hadtestében volt dandárparancsnok. Május végétől ezredesként a komáromi várőrség mozgóvá szervezett részének parancsnoka volt a Csallóközben, majd megbízták egy tartalék hadosztály szervezésével. A fölállított mintegy hétezer fős seregtesttel augusztus 6.-án Bem csapatainak megsegítésére Erdélybe indult.
A Világosi Fegyverletétel hírére az erdélyi hadsereg hozzá csatlakozott maradványaival Zsibónál augusztus 24.-én Magnus Johann von Grotenhjelm orosz (balti német) tábornok csapatai előtt letette a fegyvert. Az oroszok átadták Eduard Clamm-Gallas altábornagy császári csapatainak, így az Aradi Haditörvényszék elé került. A Tizenhárom Aradi Vértanú kivégzésének napján már folyt ellene a bírósági tárgyalás. A Carl Ernst törzshadbíró által vezetett bíróság szerint a Kazinczy mellett szóló tények – minthogy például előnyös harcászati helyzetben tette le a fegyvert – nem jelenthetnek kegyelmet.
Tanulság ez minden magyarnak ! A végsőkig kitartani és az ellenségnek nincs kegyelem !!!
Aradi Vértanúinkra úgy emlékezhetnénk a legjobban, ha illően minden Aradi Vértanúnkról készülne végre eggy-eggy külön kalandfilm … Sajátos csokrot alkotnak ezek filmek. Bemutatóik természetesen minden évben a kivégzésük napján, az Aradi Vértanúk Napján (Mag hava 6.-án) lesz majd illendő… – Így terveztem korábban… Ma már tudom, hogy Aradi Vértanúinkból legalább 16 film kell !!!
Ezt bizony sokat emlegettem is… a fölvételimben is… Szerény(telen)ségem – talán éppen ezért – nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra (a rasszista antimagyar libernyák homokozóban)… De a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már… sőt rendez(get)ik is már az ARADI VÉRTANÚK filmjeit is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Sokkal magyarabbul ! Sokkal meghatóbban ! …Mint ahogyan azt magam te(he)ttem volna…
Kazinczy Lajos emlékezete ma
Kazinczy Ferenc legkisebb fia Kazinczy Lajos szintén a sárospataki kollégium diákja volt.
Bronz mellszobra Széphalmon látható, Tóth András műve :
Másolataként, Maugsch Gyula szobra a hajdani iskolájában áll..
Sárospatakon, a Kazinczy Ferenc utcában az Iskolakertben, a Dísztér bal oldalán áll a 2 méter magas talapzaton a 75 cm magas bronz mellszobor.
Azon a napon avatták fel a szobrot, miként az édesapja mellszobrát is, 1931 szeptember 30.-án.
Ajánlott olvasmányok :
- Kazinczy Lajos anyjához írt levelei Szerkesztette és a tanulmányt írta Z. Szabó László. Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr, 1990; 22. oldal.
- Pásztor Emil: A tizenötödik aradi vértanú, Zrínyi Katonai Kiadó, 1979, ISBN 963-326-773-0
- További aradi vértanúk
- A tizenötödik – Madách Színház
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
