Ady Endre a születése napján megér egy kis méltatást…

Diósadi Ady András Endre Érmindszenten született 1877 november 22.-én. A huszadik század eggyik legjelentősebb magyar költőjeként és a magyar politikai újságírás eggyik legnagyobb alakjaként tartják a Őt számon…. 

A Szilágy megyei Érmindszent faluban, elszegényedett nemesi családban született. Édesapja diósadi Ady Lőrinc (1851–1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja a tiszaeszlári Pásztor Mária (1858–1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy nővére (Ilona, aki még egyéves kora előtt meghalt) és egy öccse volt, Ady Lajos (1881–1940) magyar-latin szakos tanárként ábrándos nyelvészkedéssel nevüket Ond vezér nevéből eredeztette.

Hajdani iskolájából a Zilahi Gymnáziumból jellemezte őt egy kései utód a miatta (is) elveszett Erdélyben: Ady ?! Költőnek kiváló, de embernek rongy ! (Lehoczky Sándor, „Ucsu”, Zilah)

Ezen a napon… Enyészet (november) hava 22.-én született…

Ady Endre igen kétes hírű és még kétesebb értékű költője irodalmunknak. Züllött életében sokat dolgozott a Magyar Világ vesztén… Sikeresen ! E sikerének híg levét isszuk Trianon óta…

Az összeomlásban, a patkánylázadás, avagy az Őszirozs(d)ás Forradalom idején mondotta, már későn :
»Én nem ezt akartam… Ez a forradalom nem az én forradalmam…« 

Megtévedten… Zsigereiben mégis magyar volt. Alábbi szavai a ma magyarjaihoz is szólnak:

Az antimagyarok letörölték… de itt megvan itt egy kicsit másképp…

Költőként emlegettetik, túl-túltolják, pedig politikai újságírónak volt nagyobb és végzetesebb…

Ajánlott olvasmány : ZSIVIÓ !

Túlértékelt, túlméltatott és túlbeszélt alakja iskoláinknak. Gyógyító Bársonyokat és Igaz Magyar Dsidákat szorít ki szép irodalmunkból a máig balrahordó, magyarűző közoktatás hamis, antimagyar mezein…

Vérgőzös és vérbajos vérnyomorában mindössze negyveneggy évig húzott élete azonban mégis hagy örökül bőséges tanulságot igazszívű magyaroknak is…

Ady Endre : A perc-emberkék után

Otthon bolondját járja a világ,
Majmos, zavaros, perces, hittelen,
Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn,
Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák.

Magyar Bábelnek ostoba kora,
Ments Atyaisten, hogy bennelegyek –
Engemet kötnek égbeli jegyek
S el kell hogy jöjjön nászaink sora.

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Robogok honról rejtett vonaton,
Ebek hazája ma, nem az enyém –
S ha marad csak egy hivőm, szent legény,
Még a holttestem is ellopatom.

Ez a ricsaj majd dallá simul át,
Addig halottan avagy éberen,
Pihenjen a szent láz s az értelem,
Míg eltünnek a mai figurák.

Magyar leszek majd hogyha akarom,
Ha nem sutáké lesz itt a világ,
S fölcsap minden szent és igazi láng
Rejtekből avagy ravatalon.

Nyugat· / ·  1913. 8. szám

Ady fölforgató tevékenységének eredményességére jellemző, hogy a szabadkőműves páholya, a Jászi Oszkár gründolta radikális Martinovics Páholy is „a forradalom vátesze”-ként köszönt el mesterétől.

„Fiúk, megvan a költőnk!” – kiáltott föl Jászi Oszkár, amikor kezébe vette az 1906-ban megjelent Új versek kötetét, amelynek minden darabja azt üvöltötte, hogy ami addig volt, az nem mehet úgy tovább, magyarul a Magyar Világ minden szintjén fölforgatást hirdetett…

Ady Budapesten, Terézvárosban a Benczúr utcában húnyt el, 1919 január 27.-én.

Amíg a méltatlan Csacsifogat-tolvajnak a pesti Nagykövet-negyedben már régen helye van…

Nem éppen Ady Intézet … hiszen a mai magyar hazában (a csonkországban) Adynak ilyen nem jár… 
csak a Csacsifogat tolvajának…

Adynak múzeum nem jár, de eggy magyar ellen uszító hazaárulónak meg igen !

„ÉBREDJ, HAZÁM, MERT HA MOST NEM ÉBREDSZ,
SOHA TÖBBÉ NEM LESZ ÉBREDÉSED…” ( PETŐFI – A NEMZETHEZ )

Ady költőként és újságíróként a magát „progresszív”-nek nevező baloldali tábor jellemző alakja volt. Jelentősége a nemzetvesztő értékeivel egyetemben alaposan megfakult, de súlyozása a közoktatásban ennek ellenére máig méltatlanul és kevélyen eltúlzott és teljesen elhibázott… Lédával a bálban !
Mi másra is lehetne szüksége a mai gyermekeknek meg ifjaknak ?!
Mit is csinált Ady Endre a más feleségével a bálban ?
Hát… Ez aztán igazán időszerű !!! A XXI. században…
És előremutató…

De van olyan költeménye is, amely életszerű (h)őstörténetünkkel ma is méltán írja magát a szivünkbe…

ADY ENDRE: A DÁL-KISASSZONYOK NÁSZA

Nyugat · / · 1909 · / · 1909. 12. szám

Alaposan át kell rostálni, hogy ma tanítani Belőle mit is érdemes !!!

Itt az idő áttörni a hallgatás falát !

Adyt Magyarul !!!

Ajánlott olvasmány :

CIVITAS FORTISSIMA – A MAGYAR IRODALOM LEGBÁTRABB ASSZONYA

SZABAD SZÁJ – NAT MEG EURÓPA ELÁRASZTÁSA INGYENÉLŐKKEL MEG MINDEN KÉPTELENSÉGGEL…

Mi az irodalomoktatás célja ?
Az irodalomoktatás célja, hogy megszerettesse az irodalmat a gyerekekkel !

Például Tormay Cécile bevonása a közoktatásba számomra meglepő és nagy élmény… én olvastam Tormay Cécile-t, én tudom, hogy ki Ő ! De a szülők többsége egészen biztos vagyok benne, hogy életükbe’ nem olvastak Tormay Cécile-t … Tehát mi ellen tiltakoznak ?! El kéne eggyet olvasni, és akkor… Hú ! Hát lehet, hogy mégis egy elfelejtett nagyságról van szó ?! (Dr. Szabó László)

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...