Scroll To Top

Böngészés: Hagyomány

Muhi Napján minden magyar emlékezik !

Szelek (április) hava 11.-én majd 12.-én… 1241-ben e napokban zajlottak a Muhi Csata Napjai… A saját kevélységüktől már nem is látó, bennünket „kulturált önuralommal” lenéző nyugati országok népei nem is tudják, nem tudhatják, mit jelent nekünk Muhi ! Pedig… Nekünk ilyenből három is kijutott ! MUHI – MOHÁCS – TRIANONNo persze a. .

Aszúpéntökre Föltámadás – Húsvét magyarul ! 2023

A Húsvét a magyarnak már 103 éve nem csak Húsvét, de a Magyar Föltámadás ígérete is. Húsvétkor háromszor tagadja meg a Magyar a Gonoszt : Tria Non !!! A Föltámadás előtt – ahogy a Sanyarúhét lassan véget ér – itt az idő szembenézni magunkkal, majd ellenségeinkkel is ! Szabaduljon ma.

Éli, Éli, ím erre tartogattál !

Húsvét alkalmából, Nagypénteken érdemes tisztába jönni a Megváltó utolsó szavaival… 1892-ben született George M. Lamsza (szírül: ܓܝܘܪܓܝܣ ܠܡܣܐ ) arámi anyanyelvű asszír szerző Mar Bisuban, a mai Törökország dél-keleti csücskében. E hely neve arámiul Mar Iso [ejt : Mar Iszo], azaz Jézü Szentélye, törökül Karakilisze, magyar jelentése szerint Feketetemplom vagy Száraztemplom… Ő az eredeti arámi biblia,.

Emese álma – 100 esztendeje

Emese Álma ősi regénk… éppen 100 esztendeje született (újjá) Gyalunk költeményében… Helbing Ferenc (1870 – 1959) : Emese álma (a Magyar hunmondák kötetből, 1920, papír, tus, tempera)Figyelemre méltó a glóriás Turul, aki álom éjén közelít… Emesénkhez… Boldog-Asszony… Szűz Mária… Szögedi költőnket is megihlette Emese alakja: Emese álma Ázsiai sátor mélyén,Ázsiai éjek. .

Emlékházat Juhász Gyulának! – Halála 86. évfordulóján

Emlékházat szögedi költőnknek, Juhász Gyulának! – indítványoztam már két évtizeddel ezelőtt is … Aztán megint és megint… Ajánlott olvasmány : Emlékházat Juhász Gyulának! Juhász Gyula örökségét alig-alig ösmerjük.Még kevésbé szavaljuk Őt… Pedig igazán mögérdemölné! Olvassunk Juhász Gyulát! – Legalább a szülinapján! Szerény csöndes Juhász Gyulánk a feledés homályába enyészik. Oka löhet.

Április bolondja – Gyalu szülinapján…

Juhász Gyula hónapja április. Szegeden született, 1883 április 4.-én, és Szegeden is húnyt el 1937 április 6.-án.

JUHÁSZ GYULA 140. SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL!

JUHÁSZ GYULA 140. SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL! Több, mint két évtizede, egy nagyadszázada sürgetem : Emlékházat Juhász Gyulának! De Szeged balvezetésének erre se esze, se gondja, se pénze ! Mi marad hát ?! OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! Minek is örülhetne.

Tóth Árpád – İsten oltó-kése

Tóth Árpád magyar költő és műfordító a ma oláh megszállás alatt élő Aradon született 1886 április 14.-én…  Megrabolta Őt az Élet… Szülővárosa ma is oláh megszállás alatt áll… ez sem javíthatta kedélyét… Tóth Árpád szülőháza… Vajon Őt ünnepli ma benne a Hozzá méltó Múzeum ?! Mindössze 42 évesen Budapesten, a Várnegyedben húnyt el 1928 Enyészet (november) hava 7.-én.. .

Lázár-szombat

A Virágvasárnap előtti szombat Lázár föltámasztásának napja… Gyalu evangeliumából ajánlok most ízelítőt : Bethániában A régi dolgok híven visszatérnekS hiába megy az életem tova,Övék a vágyam és övék az élet. A régi emlékek piros boraMa mámorít s ma ringat vissza engemS ma száll a régi rossz és rút tova.

A szegedi boszorkányok

Az erdő, melyben égettétek őketDárdás polgárok, már régen kivágva,Egy-két nagyon magányos, nagyon árvaNyárfa kesergi még a tűnt időket. És ők, akik itt tűzben hamvadoztak,Rég por és hamu már, elegy a földdel,Mely tavaszonta frissen újra zöldelÉs édes álmot ád a vándoroknak.

Az İsten malmai Az İsten malmaiŐrölnek csendesen,Zeng, zúg a végtelenség,Halál és Szerelem,Földön hadak robognak,Kométák az egen.A plánták egyre nőnekS hervadnak rendesen,A néma temetőkbenRagyogva s jeltelenA sírok sokasodnak,Tavasz lesz egyre fenn,Gyümölcsei az ősznekRothadnak redvesen,Annát tegnap szerettemS felejtem szűntelen,Nem vérzik már piroslón,Fehér bimbó sebem,Magam is rögbe térek,Belőlem fű terem,Felőlem soha többéNem fogtok. .

Talán a Kurca-parton, talán az Uszoda táján, talán a Városháza táján…Szentes valamelyik közparkjába illik az alábbi Gyalu-költemény : Szentes táján A szentesi határban Csallány Gábornak szeretettel İtt álmodik Attila valahol …Fölötte bús darumadár dalol,Fölötte magyar ég kék sátoraS a hunok harca és hunok tora. Keressük őt, a régi Nagy Vezért,Ki csillagokba nőtt s szívünkbe fért,Kinek szent kardja s lelke győztesenKirálykodott e földi.