Óévbúcsúztatóul, a tovatűnő meddő óév(ek)re való visszatekintésűl … E napon 189 esztendeje írta Kölcsey Ferenc remek epigrammáját : https://www.youtube.com/watch?v=KuPIHZ7I9m8 Huszt vára – Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján Most van a telihold ! E napokban, holdkeltekor – még Újév előtt – e sorokat gyermekeinknek továbbadni, velük együttszavalni is érdemes. .
Böngészés: Kalendárium
Juhász Gyula evangeliuma a béth-Leħemi születéstől a Tábor hegyi mennybemenetelig végigkíséri a Megváltó útját. Ebben alighanem egyedülálló az ő költészete a magyar ırodalomban.
A láva lenn forrong az éjben,Komor sötéten kavarog,Világ kohója rejti mélyen,Nem látják csillogó napok. De forr, de küzd, de várja sorsát,De tisztul és szent tűzben ég,Fölötte kék derűs mennyországS egyszer felküldi a setét! Mert küldetése, hogy kijőjjönA fényre, hegyre, égbe fel,Áradjon a nagy, dús tetőkön,Míg a föld méhe énekel.
Magyar karácsony legendája Mikor a szenteste kapuját kitárja,Indul a ködben a betlehemi árva,Akit kitagadtak, akit megtagadtak,Mikor földünkre a poklok leszakadtak. Megindul a ködben, elindul az estben,Mellette az angyal aranyszárnya lebben.Száll, suhan a gyermek, gyémánt csillagokra,Gyémánt csillagokról földi, bús ormokra.
Álom (december) hava 17.-én született 1800-ban e napon. Álom (december) hava 17.-én született a Fölvidéken (ma szlovák megszállás alatt álló) Andódon Czuczor István, későbbi bencés rendi nevén Czuczor Gergely magyar költő, nyelvész, bencés tanár, az MTA tagja.
Mária Ludovika osztrák császárné, magyar királyné – a magyar hadi akadémia alapítója Habsburg–Estei Mária Ludovika főhercegnő a Habsburg–Lotaringiai-ház Este-modenai ágából származó osztrák főhercegnő, Mária Terézia császárné unokája, házassága révén 1808-tól haláláig osztrák császárné, magyar és cseh királyné, I. Ferenc császár–király harmadik felesége. Monzában született, 1787, december 14.-én.
Hiszek hitetlenül Istenben,Mert hinni akarok,Mert sohse volt úgy rászorulvaSem élő, sem halott. Szinte ömölnek tört szivembőlA keserű igék,Melyek tavaly még holtak voltak,Cifrázott semmiség.
November Nem is búcsuzott, elment szótalan, Az ifjuságom, íme, odavan. Nem is tudtam, hogy ő valaha volt, Hisz mindig búról és gondról dalolt.
Ady Endre szülinapján megér egy kis méltatást… Hajdani iskolájából a Zilahi Gymnáziumból jellemezte őt egy kései utód a miatta (is) elveszett Erdélyben: Ady?! Költőnek kiváló, de embernek rongy ! (Lehoczky Sándor, Zilah) Ady Endre igen kétes hírű és még kétesebb értékű költője irodalmunknak. Züllött életében sokat dolgozott a Magyar Világ.
Hívő ember nem értheti: „keresztény kormány” hogyan áldozhatja be az Ádventet és a Karácsonyt az internáci terror boszorkánykonyháján… De akár hívő, akár hitetlen… Gondolkodó ember nem értheti, hogyan lehet hazugságokból ekkora várat építeni a józan ész ellen… József Attilánk – akinek szülinapját a Költészet Napjává tették és tartják, ünneplik ma. .
Krúdy Gyula szavaival: „[…] betegség paprikázza meg az orrokat, szemeket; ólmot önt az agyvelőkbe, a csontokba […] A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (1933) E borús őszidőben fölfrissülésül ajánlom hát mindenkinek ez elfeledett bájos-mókás derítő duettet!. .





Európa szívéből










