Scroll To Top

Böngészés: Kalendárium

A fasiszlám örök bűne – Ninuwa városának megsemmisítése napján

Förgeteg (január) hava 27.-én Megsemmisült az ókori világ egyik legértékesebb öröksége, Inanna városa, Ninuwa, közismertebben Ninive ! Sir Austen Henry Layard (rekonstrukciós) látványrajza 1853-ból Akkád nevén Ninua ha hanyatlott is, de a középkorban is még lakott volt, majd csak a 13. században néptelenedett el…  Az assúr vagy asszír főváros neve nini,.

Szókratész

E zűrzajos napokban érdemes idézni Gyalunk költeményét : Szókratész A „Görög Szonettek”-ből Az apja szobrász volt. MárványtömegbőlHéroszt és İstent formált könnyű kézzel,Héroszt, ki İsten-tetteket merészel,İstent, ki emberként leszáll a mennyből.

Teller Ede születése napján …

Förgeteg (január) hava 15.-én… E napon … 1908-ban ezen a napon született Teller Ede, magyar származású amerikai atomfizikusunk, sok más találmánya mellett „a hüdrogénbomba atyja”.Még találóbban szólva „a Nap-bomba atyja”. Teller Ede azt vallotta, hogy tudományos sikereit annak köszönheti, hogy a magyar nyelv az anyanyelve, máskülönben „csak középszintű középiskolai tanár” lett volna belőle.

A KUTYÁK DALA – TÉLIDŐBEN

Petőfink e napokban írott költeménye ma súlyos tanulságok forrása : Hajdan volt Magyarság !Hol vannak ma a Szabad Magyar Farkasok ?Idegen ebhitűek meg a rongy kutyáik élik föl ma Szép Hazánk Testét… Petőfi szellemében ím a mai versünk… A KUTYÁK DALA Süvölt a zivatarA felhős ég alatt;A tél iker fia,Eső. .

Torda – A vallásszabadság is magyar találmány !

Tordai Országgyűlés – Vallásszabadság !!! 1568-ban január 2. hetében zajlott a leghíresebb Tordai Országgyűlés.

A farkasok dala – Télidőben

Petőfink e napokban írott költeménye ma súlyos tanulságok forrása : Hajdan volt Magyarság !Hol vannak ma a Szabad Magyar Farkasok ?Mi maradt mára Mind-Ennyiükből ?Ronygyemberek özöne rágja ma szét Hazánk Testét… Petőfi szellemében ím a mai versünk… A farkasok dala Süvölt a zivatarA felhős ég alatt,A tél iker fia,Eső és. .

Cukor Adolph szülinapján – Paramount Pictures

Förgeteg (január) hava 7.-én… e napon… 1873 január 7.-én született Zemplénországban, vagyis a Zemplén vármegyéhez tartozó Ricse településen Cukor Adolph, a későbbi Adolf Zukor, magyar zsidó származású producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a világhírű hollywoodi filmgyártás eggyik megteremtője. Zukor úr készítette Amerika eggyik első nagyjátékfilmjét, The Prisoner of Zenda-t, 1913-ban.

ÓÉVBÚCSÚZTATÓ – HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS ! – HUSZT HAZATÉR !

Óévbúcsúztatóul, a tovatűnő meddő óév(ek)re való visszatekintésűl …E napon írta Kölcsey Ferenc remek epigrammáját : Természetesen az eredetit letörölte az ördög népe… itt ez egy másolat… kalózok kell legyünk már a saját Hazánkban is, ha magyarok akarunk lenni… ha Magyarok akarunk maradni… Mammón eltiporna ma minden Magyart… Itt az idő. .

KACSÓH PONGRÁC születése napján

Álom (december) hava 15.-én… 1873 december 15.-én született Budapesten Kacsóh Pongrác a sokoldalú tudós, magyar zeneszerző. A zenész-bölcsész KACSÓH PONGRÁC rendkívül sokoldalú műveltségét szinte senki sem ismeri.

Festetics Imre születése napján

Álom (december) hava 2.-án… 1764-ben e napon született Gróf Festetich / Festetics Imre magyar főúr, a genetikus († 1847)A Első Genetikus ! A Magyar Genetikus. Részt vett az utolsó török elleni harcokban is, 1790-ben Bukarestnél meg is sebesült a Haza fölszabadításában.

Két pestis egy napon!Erdély oláj kézen – az AIDS világnapján… Talán nem csak a sors „fintora”, hogy az oláj pestis napja lett az AIDS világnapja is… Erdélyt kifosztó keleti szomszédaink persze nemzeti ünepként dajdajoznak… No persze méltó kritika ez ránk is: Gyáva népnek nincs hazája ! Korunk pestisének az igen. .

A Casablanca napján

Enyészet (november) hava 26.-ánA Casablanca bemutatása napján ajánlott ez esti film !De tanulságos lehet akár a most jövó hétvégére is… 1942-ben e napon mutatták be a Casablanca filmet, amely azóta világhírűvé lett… A Casablanca fekete-fehér amerikai romantikus film Kertész Mihály rendezésében, Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével. A forgatókönyvet Julius J.