Gyalunk e költeménye… szőke bús magyar víz hajlatánál… holdvilágnál messze nézve…Mag (október) hava 15.-én… ma 101 esztendeje született… Ad Marcum Aurelium ( Juhász Gyula, Nyugat, 1921 október 16. ) E szőke bús magyar víz hajlatánál,Hol én ma holdvilágnál messze nézek,Mélázott árván ama régi császárÉs meditált felőled, távol Élet.
Böngészés: Költemény
Arad ! Köszönt a csonka Magyarország ! – Arad felől fúj a szél… 1849 augusztus 13.-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A szögedi néphit szerint Világos régtől „gonosz tündérek” tanyája… Ha a Maros vize zavaros volt, úgy mondták hajdan „világosi víz” gyün rajta… Szabadságharcos tábornokaink.
Mindössze 100 nap van hátra Petőfi 200. szülinapjáig ! Érdemes lenne e kerek évfordulóra méltó lelki fölajánlással készülni ! Petőfi igen rövid élete alatt közel ezer verset írt, ebből nyolcszázötven maradt az utókorra… Itt az idő ! 100 napunk van a fölkészülésre, hogy a 200.
Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817 szeptember 28. – Hanva, 1868 július 30.) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője; református lelkész és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858). A szabadságharc bukása után névtelenül följelentették A gólyához és egyéb hazafias versei miatt.
A tikkatag magyar nyár napja barnúlBús homlokán és bágyatag szemén,Konok szivében csöndes zivatar dúl,Elverve dús vetése : a remény ! Pipája füstöl és haragja lángol,Eszébe jut bírája : KölcseyS felködlenek a római világbolKomor lemondás zordon hősei. S boldog Horácra gondol, aki bölcsenBorral, leánnyal megelégedettS kevély nyakán dagadnak kék erek.
Ígéret hava 12.-én… e napon íródott… ill. tisztázódott… Nem jártam én soha Dunán túl,Hol Kupa, Vata elesett,Hol lankás dombok koronázzákAz alkonyvéres egeket.
Szelek (április) hava 29.-én fejezte be Gyalunk e remek költeményét… A Szent Szarvas Vác fölött, vén erdők alján,Vesztett harcok alkonyatján,Arany gyertya sebzett szarván,Megjelent komor mogorván. Halvány volt a gyertya fénye,Szép pogányság bús reménye,Sáppadó arany vak éjbe,Eltünt erdők sűrüjébe.
Szelek (április) hava 25.-én… ezen a napon öltött végső alakot… Az örök ballada Az örök ballada Mikor Koppányt, az utolsót,Vitték büszke Esztergomba,Halottan is kimagaslottS fölnézett a Csillagokra. Sírt a Föld, amerre mentek,Sírt az Ég, amerre jártak,Virágai, CsillagaiHervadoztak Ősi Nyárnak.
SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?! … Mint ha olvasnánk Őt… Szörözzünk hát örömet Igaz Magyar Költőnknek, mög mindönkinek! Juhász Gyulát máig is alig ösmeri a szögedi hát még a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó.A. .
Éppen e napon született Gyalunk e remek költeménye… Arany Nyomában … A nagykőrösi magyar éjszakábanÍgy bandukoltál akkor, mint ma én,Rossz csillagok jártak szegény hazádraS te voltál itt a biztos, méla fény. Elnézem a szobát, hol gyertya mellettA balladák és penzumok közöttÉltél szelíden az emlékezetnek,Siratva egy elzúgott üstököst.
A Nemzeti dal – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Hajdan ez egy olyan költeményünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett…Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára legalább egy vers megtanulása is természetes is volt..
Góg és Magóg fia vagyok én,Hiába döngetek kaput, falatS mégis megkérdem tőletek :Szabad-e sírni a Kárpátok alatt ? Verecke híres útján jöttem én,Fülembe még ősmagyar dal rivall,Szabad-e Dévénynél betörnömÚj időknek új dalaival ? Fülembe forró ólmot öntsetek,Legyek az új, az énekes Vazul,Ne halljam az élet új dalait,Tiporjatok reám durván, gazul. De addig sírva, kínban, mit.





Európa szívéből










