Scroll To Top

Böngészés: Roncs-Magyarország

„Kő kövön nem marad” – Emlékséta Szeged lebontott házainak HELYÉN… Monostori András tematikus idegenvezetései körében szokatlan körre indul a hallgatóságával. Szeged az 1879-es árvíz után Magyarországon egyedülálló egységes építészeti arculatot kapott, az eklektikus palotáival, a polgári bérházaival és a napsugaras lakóházaival.

A mai nap az emlékezés napja! Don kanyarban elesett atyáinkra, öregatyáinkra… és a magtalanul elveszett magyar fiakra emlékezünk… Nekünk, csonkamagyaroknak csak ennyi maradt a kifosztott országunkban. De az emlékezés megtartó erejét nem szabad alulbecsülnünk! Aki nem emlékezik, az gyökértelen és elveszett… Idén a betegesen gyönge tél még emlékeznünk is nehezen.

Villámtalálka – Épített örökségünk védelmére – ma 5 órakor mécsessel-gyertyával…

Gőzerővel folyik a Város bontása… Szeged arcát pusztítják el mindörökre! „SZEGED BELVÁROSA VILÁGÖRÖKSÉG !”  – LEHETNE!   EHELYETT ELTŰNIK A TÖRTÉNELMI BELVÁROS ! Mindannyiunk kultúrörökségét árusítják ki zsebre, kilóra a pénzpörgetők! Aki azt hinné, hogy ez őt, mint szegedit nem érinti, az nagyon téved! A szabályozás (lakásonként legalább egy garázs) hiánya miatt a. .

Imre Samu születése napján…

Mag (október) hava 31.-én született 1907-ben Imre Samu nyelvész, nyelvjáráskutató az akkor még szabad, magyar Felsőőrben A ma osztrák megszállás alatt élő Felsőőr avagy ahogy az ottaniak mondják még ma is Füösüö Üör volt (bizony, nyíló kettőshangzókkal!) az a hely, ahonnan talán legérdekesebb magyar tájszótárunk származik. A kihaló nyugati nyelvjárásunkat az.

Raffay Ernő – Népvándorlások régen és ma (rómaiak, barbárok, zsidók és muzulmánok)

A mai tömeges népvándorlások és bűnvándorlások (illegális migrációk) értelmezésében segít a történelem ismerete. Nem újkeletű az ilyen tömeges népmozgás.

komoróczkodás – Bezárkózás a nemzeti hagyományba

A magyar-ellenes uszítás újra remek téma a belső ellenségnek. Nem igen akad olyan nép, amely így tűri a mételyeit, férgeit és tetveit vagy bármely ellenségeit, mint a magyar.

Ezen a napon… 1527 Áldás hava 22.-én Szegeden halálosan megsebesítették a katonáival aljasul a Városra támadó C(s)erni Jovánt. A rác (szerb) vezért Szapolyai János eredetileg a déli végek védelmével bízta meg, ám ő martalóc hadával dúlni, fosztogatni kezdett.

. .

A régi iskolákban nem csak tanítottak, de neveltek is…

Tisztelt Balogh Zoltán Miniszter Úr! A régi iskolákban nem csak tanítottak, de neveltek is – hazaszeretetre. Most se nevelés, se oktatás, se hazaszeretet, se országismeret, csak a tanárnő (szándékosan írtam, mert a pálya mára teljesen elnőiesedett) internettel, okostelefonnal rákerestet a témára, letölteti, aztán a következő órán dolgozatot irat, hogy még.

Május elseje magyar nemzeti ünnepünk lenne?

Május elseje – nemzeti ünnepünk még mindig? Nehezen értelmezhető, hogy 27 évvel a Vörös Terror bukása után még mindig annak karneválját ünnepeltetik a magyarral! S mi – már aki – bizony dajdajozva tűrjük. Sőt még igen jó képet is vágva hozzá ünnepelgetjük !!! Sőt! Magukat „jobb oldali”-nak mondó pártok is.

197 cm

 197 cm Ennyi Botka László testmagassága, amely annyira tetszik Kunhalmi Ágnesnak. „Szép, magas ember, jóképű, sikeres…” – Ha csak ennyi kellene a miniszterelnökséghez, valóban az lehetne.

A legbátrabb városunk – Balassagyarmat

1919. Förgeteg (január) hava 29.-e – a Csehkiverés avagy a Balassagyarmati Fölkelés kitörésének napja.