Molière szülinapján…

Förgeteg (január) hava 15.-én…

1622-ben e napon született Jean-Baptiste Poquelin, a későbbi Molière… francia kómóidia meg drámaíró és színész, a modern komédia megteremtője. († 1673)

Párizsi királyi kárpitos fiaként látta meg a napvilágot; édesanyja korán meghalt. A polgárgyermek Poquelin a város nagyhírű jezsuita kollégiumába (College de Clermont) került, ahol a tudományok és a skolasztikus filozófia mellett latinul is megtanult, eredetiben olvasta Plautus és Terentius kómóidiáit. Első munkái között tartják számon a Lucretius római filozófus által írt De Rerum Natura fordítását, amely sajnos elveszett.

Amire az ifjú Poquelin tizennyolc éves lett, apja ráhagyományozta a Tapissier du Roi (udvari kárpitos) címet és az ezzel járó hivatalt, ami gyakori találkozásokat tett lehetővé a királlyal. 

1643 júniusában szerelmével, Madeleine Béjart-ral és annak két testvérével L’Illustre Théâtre (Híres színház) néven megalapították első színtársulatukat, amely 1645-ben csődbe ment… 

Poquelin egy kis dél-franciaországi faluról vette föl a Molière nevet.

A társulat tartozásai miatt Molière az adósok börtönébe került, ahonnan apja kölcsöne mentette ki. Ezt követően Madeleine-nel együtt vándorszínésznek álltak, és tizenhárom éven keresztül a Párizs környéki falvakat járták. Utazásai során találkozott Conti hercegével, aki egy időre a társulat támogatója, és (ennek fejében) névadója lett.

Molière 1658-ban érkezett Párizsba, és a Louvre (ekkor színházként működő) épületében némi sikerrel játszotta Corneille tragédiáját, A szerelmes doktor (Nicomède) című komédiát. Társulata elnyerte a Troupe de Monsieur címet (a „Monsieur” a király testvérét jelentette), és patrónusa segítségével egyesült az egyik ismert párizsi olasz commedia dell’arte-társulattal. 

1659. november 18-án színházukban, a Petit-Bourbonban mutatták be Molière első átütő sikerűnek ismert darabját, a Kényeskedőket, franci nevén a Les Précieuses ridicules-t.

1664-ben írta, és ugyanez év május 12.-én mutatták be Versailles-ban Molière egyik legismertebb, ötfelvonásos vígjátékát, a Tartuffe-öt. A darabot szinte azonnal cenzúrázták a XIV. Lajos királyt körülvevő talpnyalók fölzúdulása miatt. Bár a királynak nem volt személyes érdeke a darabot betiltani, befolyásos udvari emberei hatására mégis megtette… 

1666-ban mutatták be Az embergyűlölő avagy A mizantróp / Le Misanthrope című, talán legkifinomultabb darabját, amelyet azonban a korabeli közönség kevéssé értékelt…

1668-ban a közönség nem fogadta tetszéssel Dandin György, vagy a becsapott férj (George Dandin, ou le Mari confondu című darabját; azután A fösvény / L’Avare – egyik legérettebb alkotása – azonban hatalmas sikert aratott…

Az irodalmi élményen túl ajánlott a film is: A fösvény (színes francia vígjáték, 1980)

Több mint 33 fönnmaradt darabja mellett Molière életéről nem sokat tudunk… csak találgatni tudunk… talán a művei életrajzi elemekből is épültek…

De van egy remek film magáról, Molière-ről is… a 385. szülinapjára készült, 2007-ben…

Érdekes és tanulságos, ahogyan a Tartuffe avagy az imposztor szövi át e film életrajzát…

Kora eggyik francos kórja, a tüdővész vitte el 51 esztendősen… Párizsban, 1673 február 17.-én

Molière életének talán legjellemzőbb jelenete az az utolsó pillanat, amikor utolsó színdarabjának, a Képzelt beteg / Le Malade imaginaire-nek előadása közben a színpadon összeesett, majd néhány órával később saját otthonában meg is halt. Az utolsó kenetet nem vehette magához, mert két pap is visszautasította a hívását, a halál pedig már a harmadik megérkezése előtt elérte.

Halála után néhány évvel, 1677-ben a király rendeletben intézkedett Molière elárvult társulata és a Bourgogne-színház egyesítéséről. Ebből született meg a francia nemzeti színház, a Comédie-Française, amelyet „Molière háza”-ként is emlegetnek…

Molière fönnmaradt művei :

• A féltékeny maszatos (La Jalousie du Barbouillé)
• Doktor Fregoli (Le Médecin volant) (1645)
• A szeleburdi (L’Étourdi ou les Contretemps) (1655)
• A szerelmes orvos (Le Docteur amoureux) (1658)
• A kényeskedők (Les Précieuses ridicules) (1659)
• Sganarelle vagy a képzelt szarvak (Sganarelle ou le Cocu imaginaire) (1660)
• Navarrai Dom Garcie, avagy a féltékeny herceg (Dom Garcie de Navarre) (1661)
• Férjek iskolája (L’École des maris) (1661)
• Kotnyelesek (Les Fâcheux) (1661)
• Nők iskolája (L’École des femmes) (1662)
• A Nők iskolájának kritikája (La critique de l’École des femmes) (1663)
• Versailles-i rögtönzés (L’Impromptu de Versailles) (1663)
• Kénytelen házasság (Le Mariage forcé) (1664)
• Az élide-i hercegnő (La Princesse d’Élide) (1664)
• Tartuffe (Tartuffe, ou l’Imposteur) (1664)
• Don Juan, avagy a kőszobor lakomája (Dom Juan, ou le Festin de pierre) (1665)
• A szerelem mint orvos (L’Amour médecin) (1665)
• A mizantróp (Le Misanthrope) (1666)
• A botcsinálta doktor (Le Médecin malgré lui) (1666)
• Mélicerte (Mélicerte) (1666)
• Víg pásztorjáték (Pastorale comique)
• A szicíliai, avagy a szerelem mint festő (Le Sicilien ou l’Amour peintre) (1667)
• Amphitryon (Amphitryon) (1668)
• Dandin György, avagy a megcsalt férj (Georges Dandin ou le Mari confondu) (1668)
• A fösvény (L’Avare) (1668)
• Gömböc úr (Monsieur de Pourceaugnac) (1669)
• Gavallér kérők (Les Amants magnifiques) (1670)
• Az úrhatnám polgár (Le Bourgeois Gentilhomme) (1670)
• Psyché (Psyché) (1671)
• Scapin furfangjai (Les Fourberies de Scapin) (1671)
• Escarbagnas hercegnője (La Comtesse d’Escarbagnas) (1671)
• Tudós nők (Les Femmes savantes) (1672)
• Képzelt beteg (Le Malade imaginaire) (1673)

Egyebek közt ezt a gyönyörű bankjegyet dobta el a züllő Francország az euró kedvéért…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...