Scroll To Top

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

A 300 Szpártái – Máté Rudolf 125. szülinapján

Förgeteg (január) hava 21.-én… 125 esztendeje…

1898-ban e napon született Krakkóban Rudolf Mayer – később Máté Rudolf amcsi-mód Rudolph Maté, – aki igen termékeny magyar zsidó filmrendező lett Hollywoodban …

Rudolph Maté

1943-ban – 21 év múlva pályája csúcsán érte a szívroham… (†1964)
Egyik utolsó filmalkotása „A 300 Szpártai” 1962-ben, 61 éve született….

melynek a történelmi hitelessége magasan szárnyal a(z általa ihletett) későbbi 300 fölött…

Ajánlott olvasmány : THERMOPÜLAI KEREK 2500 ÉVE

I.e. 480-ban Föld (szeptember) hava 10.-én zajlott Hellénföld „Forró Kapu”-jában a Thermopülai csata (Μάχη τῶν Θερμοπυλῶν – Makhé tón Thermopülón) utolsó napja.
Ezen a napon esett el a húszszoros túlerő ellenében Leónidász (Λεωνίδας) és a 300 szpártái… meg Démophilosz (Δημόφιλος) és a 700 theszpiai…

A védekező görög phalanx

Thermopülai (Θερμοπύλαι) szorosában a legkeskenyebb rész, ahol a csatát vívták, kevesebb, mint száz méter széles lehetett. (Azóta a parti síkság sokat hízott, szélesedett. Ma már nehéz átélni a „szoros” hangulatát)

A Thermopülai majd a Plataiai Csata

A közvélekedéstől eltérően – hazájukért, Hellénhonért – nem csak a szpártáiak, a szpártiátészek vállalták a biztos halált : Démophilosz vezetése alatt mintegy 700 theszpiai harcos, megtagadta a hazaküldő parancsot – a szpártaiak oldalán – tovább védekezett. Leónidász testőrei, a 300 szpártai, a 700 theszpiai és 400 thébai – tehát mintegy 1400 katona fölvette a végső harcot.

A perzsa „halhatatlanok” a berlini Pergamonmuseumból

A Thermopülai csata végére a thébaiak letették a fegyvert…
A szpártaiak meg a theszpaiak pedig eggytől egyig elestek. 300+700 ! Ezer hősi halott !!!

Jacques-Louis David : Leónidász Thermopülainál (1814)

Leónidász ( Λεωνίδᾱς Α´ ), az „Oroszlánfi” király dór, azaz szpảrtái neve (helyesebben nem „palóc”, hanem hosszú magyar „á”-val). Nevét atti(k(ai)ul meg iónul Leónidész (Λεωνίδης Α´) alakban ejtették…

Leónidász király vállalta a halált, hogy megmenthesse városát. Védosztagot alakított, akik fedezték a visszavonuló görög csapatokat. Ha a görög sereg utóvéd nélkül visszavonult volna, a nyílt terepen a perzsa lovasság fölénybe kerül. Ezzel, hogy tovább védte a szorost, fedezte a visszavonulást, nagyon sok görög életét mentette meg…

Így hangzik emlékükre Keioszi Szimónidész (Σιμωνίδης ὁ Κεῖος ) epigrammája (sírfelirata):
„Ὦ ξεῖν, ἀγγέλλειν Λακεδαιμονίοις ὅτι τῇδε
κείμεθα, τοῖς κείνων ῥήμασι πειθόμενοι ”

Klasszikusan kiejtve:

Hó kszein’, angellein Lakedaimonioisz, hoti téide
keimetha, toisz keinón rhémaszi peithomenoi

E felirat magyarul Ponori Thewrewk Emil fordításában:

„ Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak:
Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza
 ”

… majd a magam hívebb fordításában:

„Vándor, vidd hírünk Lakedaimónba: Itt nyugszunk.
Megtettük mindazt, amit megkövetelt a Haza.” (Sz.)

… végül egy egészen hív új fordításában:

„Vándor, vidd hírünk Lakedaimónba: hogy itt 
nyugszunk, mert (meg)tettük a Haza parancsait.” (Sz.)

vagy

„Vándor, vidd hírünk Lakedaimónba: hogy itt
nyugszunk, hisz követtük a Haza parancsait.” (Sz.)

Ajánlott film-élmény e napra:
A 300 Szpártái – Máté Rudolf, amerikaiul Rudolph Maté rendezésében (1962)

„Itt nyugszunk. Vándor, vidd hírünk Lakedaimónba:
Megtettük mindazt, amit megkövetelt a Haza.” (Sz.)

De diadalmukat a perzsák is megörökítették…

Akhaimenida király végez a görög hoplitával (perzsa dombormű I. Xerxész idejéből)

Khasajársá illően óperzsául az ógörögből Xerxész-ként (Ξέρξης), azaz I. Xerxész néven (Kr. e. 519 – Kr. e. 465) ismert perzsa király (Kr. e. 486-tól haláláig) az Akhaimenidák családjából.

Az Akhaimenida sereg I. Xerxes alatt szolgáló katonái a Thermopülai csata idején – Xerxész síremlékén Naqse Rosztam ( نقش رستم ) Sírvárosban vésetett i.e. 480 környékén

Végezetül…
Hadd szólok most a theszpiaiakért !
Akik nem voltak hivatásos katonák, harcos embermészárosok… ellenben Önfeláldozó Hazafiak !
Méltatlanul feledte el Őket a történelem.

Leónidászt csodálom, de neki ez az Élete, ez a Sorsa és a Kötelessége volt. Mást nem is tehetett ! Meghalnia ott a kötelessége volt !

De Démophiloszért igazán szívemből rajongani tudok ! Ő névtelenül fekszik ott. Ő névtelenül porladt 2500 éven át… Ő Maga választotta a Sorsát ! A Hazájáért…

Zengjük hát az önkéntes hős hellén hazafi nevét: Démophilosz ! Δημόφιλος ! A „Népszerető” ! … És Vele a 700 hős hazafi theszpiai…

Hazaszeretetből, nemzetszeretetből – népe szeretetéért – halt hős halált… Démophilosz, Δημόφιλος ! A „Népszerető” – 2500 esztendeje…

Így illene ma harcolnia a maradék magyaroknak a kárpátaljai magyar testvéreinkért a Kárpátok gerincein, Vereckén, az ezeréves, anti-neonáci, ukrán-mentes határainkon …

ajánlott még :

Verecke táján
VERECKE TÁJÁN

MAGYARORSZÁG TÁMOGATHATJA UKRAJNÁT, HA AZ KIVONUL A MEGSZÁLLT MAGYAR TERÜLETEKRŐL ÉS FÖLTÉTEL NÉLKÜL KIÜRÍTI AZ EZER ÉVE MAGYAR KÁRPÁTALJÁT !!!

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium