Scroll To Top

„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

Simonyi Zsigmond – a gyarló Hungarus – a Magyar Nyelvőr szerkesztője

Förgeteg (január) hava 1.-jén…

E napon született Steiner Zsigmond a későbbi Simonyi Zsigmond Veszprémben, 1853 január 1.-jén.
A nyelvtudós, egyetemi tanár, eszperantista a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. 

Simonyi Zsigmond (1853-1919) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

Steiner Simon kereskedő és Menzel Netti fiaként Veszprémben zsidónak született. Budapesten, Lipcsében, Berlinben, majd Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazatérve, hungarusszá érve 1877-ben Budapesten tanár, majd 1889-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság tanára. Sajnos a Vörös Terror idején antimagyar arcát is megmutatta. Így a Vörös Terror (kirekesztő komcsi virágnyelven Tanácsköztársaság) után magyargyűlölő politikai körökkel folytatott kapcsolata és hazafiatlansága miatt mellőzték. Ez pedig őt lelkileg teljesen összeroppantotta. Mi magyarok – mint befogadók, nem bánjuk, hanem érdemeiért – hungarusz voltáért őszintén szeretjük benne mindazt, ami szerethető…

Simonyi Zsigmond 1895-től a Magyar Nyelvőr szerkesztője.

A legelső Magyar Nyelvőr, 1872-ben

„Akarjuk […] a helyesség visszaállítását ; a hol az idegen nyelvekkel való érintkezés korcs kifejezéseket termesztett , a tisztaság elémozdítását […]”

A Magyar Nyelvőr 150. születésnapján
A MAGYAR NYELVŐR 150. SZÜLETÉSNAPJÁN

Az a mennyei kegy adatott, hogy éppen a Magyar Nyelvőr szülinapján születtem magam is…
néhány évvel későbben… Ajánlott még : 150 éve él a Magyar Nyelvőr 

A Kossuth Rádió 2022 förgeteg (január) hava 15.-ei fölvétele a 2022. jan 24.-ei műsorában:

Simonyi Zsigmond 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. 
Balassa József (Weidinger József) segítségével német–magyar szótárt szerkesztett.

Az 1919-es év elején az eszperantó nyelv egyetemi oktatásának bevezetésén dolgozott, majd a Vörös Terror vette el a józan eszét…

Budapesten húnyt el szégyenében, a Vörös Terror tűntén, 1919 november 22.-én.

A Magyar Nyelvőrben megjelent művei

  • Népdalok (Magyar Nyelvőr, 1872)
  • Népnyelvhagyományok (Magyar Nyelvőr, 1875)
  • Állatnevek (Magyar Nyelvőr, 1876)
  • Gyermekversikék (Magyar Nyelvőr, 1875)
  • Veszprémi tájnyelv (Magyar Nyelvőr, 1872)
  • A „Halotti beszéd” sajátosságai (Magyar Nyelvőr, 1880 április 15.)
  • A Nyelvtörténeti Szótár mutatványíve (Magyar Nyelvőr, 1880)
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Csibi 115 éves !
Csibi 115 éves !
máj. 17.

Kalendárium

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)