Scroll To Top

A magyarság elnyomatásának legfőbb oka a gyáva magyar ! (Sz.)

Makovecz-túrát indítanak Makón

Makovecz Imre utolsó munkája az új makói fürdő

A 2011 szeptemberében elhunyt Makovecz Imre alkotásaiban gyönyörködhetnek azok, akik ellátogatnak Makóra és végigjárják a Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész tervei alapján készült épületeket bemutató túrát.

Makovecz Imre épületeinek országszerte, és a határokon túl is megvan a maguk varázsa; Makón egyedülálló módon tíz középület és egy köztér felújítása valósult meg az organikus építészet meghatározó alakjának tervei alapján. A Maros-parti városban látható első alkotása az 1998-ban felépült Hagymaház, amely az elmúlt évek során a város és a térség egyik legfontosabb látványosságává vált. Az építőművész irodája a város központjában álló négytornyú épület elkészültét követően szerepet vállalt a gimnázium és tornacsarnokának megépítésében, a főtér felújításában és a Kossuth-szobor áthelyezésében, a Kálvin téri iskolaépület újjászületésében, az új makói buszpályaudvar és az újvárosi bölcsőde megtervezésében, valamint a Csanád vezér téri közhivatalok háza kialakításában. Makovecz Imre tervezte a tanuszodát és a Marczibányi téren álló zenepavilont is. A művész legjelentősebb makai munkája az új fürdő épületének megtervezése volt, ennek elkészültét azonban már nem élhette meg.

“A fürdőépítés legnagyobb fintora, hogy maga alá temette a hajdan megyeszékhelyi Város egy – a Vörös Terror vasbetonos tombolását is túlélő – részét, valamint elpusztította a magát a sportuszodát is. A Makovecz-fürdő gyönyörű, csak éppen rossz helyen van. De ez nem Makovecz bűne, hanem a helyi “Erdei gyökerek”-é. Igazán kár, hogy a felelőtlen makai balvezetés a belváros patinás polgári hangulatát és a remekül működő sportuszodát temette alá. Nem emlegeti persze e balvezetés, hogy a Városban lett volna egy másik tökéletesen alkalmas hely ugyanilyen jó hévvízzel a Város keleti szélén, ahol valóban egy mesevárost – akár egy önálló Makovecz-város(rész)t – lehetett volna fölépíteni a belvárosi rombolás nélkül, de még inkább a belvárosi rombolás helyett.” – tette hozzá Dr Szabó László, a Magyar Kulturális Örökség alapítvány alapítója, aki anyai ágon maga is makai származású. (Valamelyest konyíthat a fürdőügyhöz Dr Szabó, hiszen a makai uszodában lett többszörös szenior országos úszóbajnok is.)

A kétórás városnézés során a Maros-partra látogatók megcsodálhatják az új buszpályaudvart, a számtalan rendezvénynek otthont adó Hagymaházat, a városi sportcsarnokot, a megújult általános iskolát. A séta fáradalmait az év elején megnyílt Hagymatikum fürdőben pihenhetik ki.

Szilágyi Emese, a helyi Tourinform-iroda munkatársa az MTI-nek elmondta: előzetes egyeztetés alapján a túrához idegenvezetés kérhető, azok számára pedig, akik önállóan szeretnék megtenni a kellemes sétát, térképpel ellátott kiadvány készült.

Arról nem szól a hír, hogy indítanak-e túrát Makón az elpusztított polgári negyedek és épületek emlékezetére, melyet ugyanez a most is hatalmon lévő rezsim tudhat bűneinek. Mélyen hallgatnak arról is, hogy hogyan tűnik el Makó polgári öröksége az avatatlan kezek között rendületlenül.

(MTI nyomán)

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó