Finnújvárosi Béke – a lív, a vót és inkeri nyelvek közelgő vége…
Hungrofinn nyelvrokonaink hanyatlása egy vesztett háború nyomán kialakuló új orosz hatalommal vette kezdetét.
A Nystadi béke, magyarul: Finn-Újvárosi Béke (oroszul: Ништадтский мир, finnül: Uudenkaupungin rauha, svédül: Freden i Nystad) amelyet s Julián(us)-naptár szerint 1721 augusztus 30.-án, a Gergely-naptár szerint szeptember 10.-én írtak alá Nystad, a mai Finnország Uusikaupunki városában, (magyarul Finnújvárosban) véget vetett az 1700 és 1721 közötti Nagy Északi Háborúnak.
Uusikaupunki a mai Finnországban áll, és jelentése finnül: Újváros.
A szerződés értelmében Svédország ádadta Oroszországnak Észtföldet és (a korábban svéd uralom alatt állott) Livóniát és Ing(e)riföldet, valamint Karélia legnagyobb részét meg Viborg várát.
A háború előtti Svédország sárgával, Oroszország zölddel, és az Oroszországhoz kerülő területek vonalkázottan.
I. Péter cár lett az új uralkodója ezeknek a területeknek, aki a nystadi békekötés után két hónappal fölvette az imperátor címet, és Oroszország hivatalos elnevezését Orosz Birodalomra változtatta. Ezzel új nagyhatalom született. Ennek a hatalomnak pedig a Balti Kapuja orosz kellett legyen !
Ennek esett áldozatul a ma is orosz uralom alatt álló Ing(e)riföld, ill. Inkeriföld, amelynek inkeri (ingri) nyelve a livón és a vót nyelvvel együtt hanyatlásnak indult, és mára már a teljes kihalás szélére jutott.
Az új orosz hatalom Inkeriföldből kihasítva kijáratot nyert a Balti tengerre, ahol Péter cár megalapította Szentpétervárat. A kommunizmus e várost Leningrád néven gyalázta, de Péter nagy műve már azóta visszanyerte régi nevét és régi fényét is…
Az ing(e)ri, livón, vót és a karél(i) nyelvek mind a hungrofinn nyelvcsaládon belüli távoli rokonaink. Utolsó túlélő anyanyelvi beszélőik – a finneken és észteken kívül – csak ránk számíthatnak…
A nyelvcsaládunkat (mint mindegyik másikat) tudományosan a legnagyobb számú beszélő, ill. a történelem folyamán legjelentősebb kultúrális jelentőségű nyelveiről illik elnevezni. Mivel máig a magyar beszélők száma több, mint a többi összesen, a mindenkori történelmi súlyunk pedig vitán fölül áll, így természetszerűleg – a tarthatatlanul antimagyar „finnugor” szemlélet helyett – itt van már a tisztes és illendő hungrofinn tudományosság ideje.
Ahogyan a nagyhírű Indo-Germán Nyelvcsaládot sem meri senki le-belgo-albánozni, úgy nem tűrhetjük többé azt a nevet sem magunkra, ahonnan éppen a legjelentősebbet, a magyart hagyták két évszázadon át ki ! A mi nyelvcsaládunk a Hungrofinn Nyelvcsalád !!!
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...