1940 szeptember 5.-én kezdődött meg Észak-Erdély fölszabadítása, amelynek során Honvédségünk néhány nap alatt visszafoglalta a Trianon terrora nyomán elve(sze)tt Erdély északi részét…  

A magyar királyi honvédség zenekara : Erdély induló

Ezt ma minden magyar gyermeknek a szüleivel zengenie kell ! Vagy ne lennének már magyarok ?!

Az 1938 november 2.-án az Első Bécsi Döntés visszaadta a Fölvidék („Szlovákia”) csaknem kizárólag magyarok lakta, déli részét, majd 1939 márciusában – Csehszlovákia megszűnése után – a Honvédség fölszabadította Kárpátalját is.

Az 1940 augusztus 30.-án kihirdetett második bécsi döntés pedig újra Magyarországnak ítélte végre Észak-Erdélyt. Dél-Erdély viszont sanyarú oláj, móc megszállás alatt maradt. Ott a zsidókat is mind lemészárolták a mócok Antonescu módijára. Dél-Erdélyben nincsen ma még antiszemitizmus sem, hiszen a házukból a zsidókat kigyilkoló móc oláhok egy zsidót se hagytak. Ma oláh utódaik benne laknak a házaikban. Mi mentettük a maradékot, míg a németek meg nem szálltak… Na erről is hallgatnak a történelemkönyvek… 

A Teleki Pál vezette – 1939 februárjában hivatalba lépett – kormány a második világháború kitörése után hiába igyekezett a „fegyveres semlegesség” politikáját követni, külpolitikai szempontból kénytelen volt egyre szorosabban elköteleződni el Németország mellett, újabb és újabb engedményekre kényszerült. Hiszen az antant arcátlanságát, trianon terrorát és a kisantant fosztogató garázdálkodását csak az olasz-német tengely ellensúlyozta, így országunk csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez.

De lássuk a Hazatérést!

A második bécsi döntés nyomán létrejött területváltozás, sárgával jelölve a hazatérő magyar területeket.

A második bécsi döntés (augusztus 30.) értelmében a magyar haderő egységei Nagyszalonta térségében átlépik a 22 évig megszálló Oláh (Román) Királyság határát és megkezdik Észak-Erdély visszavételét…

Horthy Miklós Kormányzónk bevonulása a fölszabadító Magyar Seregünk élén Szatmárnémetibe 1940 szeptember 5.-én

A kirekesztők, az antimagyarok minden fronton támadnak…
A legjobb Erdély-induló filmjét is eltüntették az internáci öncsövezőről…

https://www.youtube.com/watch?v=Ns3eBnV2ouU

Erdély induló – A magyar királyi honvédség zenekara (EREDETI SZÖVEGGEL)

De itt eggy gyöngébb fölbontású változat helyett eggy összefoglaló :

Elhangzott a szó, zeng az induló!
Győztesek megint: régi zászlaink.
Nézd a gúnyhatár
Széttiporva már!
Várnak újra mind, ősi bérceink!

Édes Erdély itt vagyunk!
Érted élünk és halunk.
Győz a szittya fergeteg: a rohanó sereg.

Édes Erdély itt vagyunk!
Érted élünk és halunk.
Győz a szittya förgeteg: a rohanó sereg.

Lépteink nyomán, fönn a Hargitán,
Völgyeinkben lent tornyok hangja zeng.
Már semerre sincs: az átkozott bilincs.
Énekeljetek, völgyek és hegyek:

Édes Erdély itt vagyunk!
Érted élünk és halunk.
Győz a szittya fergeteg: a rohanó sereg.

Édes Erdély itt vagyunk!
Érted élünk és halunk.
Győz a szittya fergeteg: a rohanó sereg.

És ahogyan erdélyi véreink megélték…

Teljességében…

Édes Erdély, itt voltunk…

… és itt leszünk !!!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

A felvidéki (1938), kárpátaljai (1939) és erdélyi (1940) visszacsatolások emlékére – Körkép.sk

Ajánlott olvasmány még:

ERDÉLYBEN – MEGSZÁLLÁSA 100. ÉVFORDULÓJÁN

ERDÉLYI IBOLYÁK – JUHÁSZ GYULA FÉL ÉVSZÁZADON ÁT ELHALLGATOTT KÖLTEMÉNYE

JUHÁSZ GYULA : ERDÉLY ÖZVEGYE

NEM AKAROK GYÁVA CSENDET !

Olvasói hozzászólás :

Nagyapám, Borsodi Mihály résztvett ebben a bevonulásban, mint kerékpáros határvadász.

Bátyja, Borsodi Ferenc, az I. vh.-ban esett el Temesvár közelében, tömegsírban nyugszik, emlékező sírköve a hódmezővásárhelyi Arany Temetőben található, míg Nagyapám a másik vásárhelyi temetőben, a Kincsesben nyugszik.

Áldás rájuk!

Sebesi Sándor

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...