Szúnyogirtásnak hazudott tömeges pillangó-pusztításkor, szitakötő-mészárláskor, katica-gyilkoláskor és a következményes békairtáskor meg fecskétlenítéskor hol vannak az állatvédők ???

Reményik Sándor születése napján

a nap hanganyaga, A nap költeménye, Kalendárium, Szülinap(ok) 2025. aug. 30.

Aranyasszony (augusztus) hava 30.-án köszöntjük a Magyar Mennyekben…
Reményik Sándorunkat a szülinapján…

Reményik Sándor Kolozsvár szülötte és Kolozsvár halottja (1890 augusztus 30. – 1941 október 24.)
feledhetetlen költőnk, a két világháború közötti megszállt Erdély magyar irodalmának kiemelkedő alakja.

Az életében több díjjal és elismeréssel is kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig ismeretlen volt,
mert módszeresen elhallgatott volt az antimagyar Magyarországon.

Hazafias költészetét 1945 után a kirekesztők – nemzetellenes politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték
a magyar irodalomból. Ma is mellőzött és agyonhallgatott… mert Magyar !!!
De itt az idő, hogy ledöntsük a hallgatás falát !
Olvassuk és szavaljuk Őt !!!

Édesapja neves és vagyonos építészmérnök volt, a Kolozsvári Iparos-Egylet elnöke, az evangélikus község gondnoka.

Emléktábla szülőházának falán (Király utcai palota Minorita utcai oldala)
(Pásztörperc 2011)

Reményik Sándor középiskoláit Kolozsváron végezte, itt kezdte jogi tanulmányait is, de szembetegsége miatt nem fejezte be. Hivatalt nem vállalt, örökségéből és az irodalmi tevékenységéből élt.

A költő a lelkek építésze – vallotta …

Reményik Sándor – Nagy István festménye (1932 tájáról)

Első kötetei : Mindhalálig (1918); Végvári versek (1918–1921. 1921).
E versei már korán népszerűséget biztosítottak számára. Lírája az 1920-as évekre forrott ki. Ekkorra versei az Erdélyiséget, a transzszilvanizmust tükrözik, erőteljesen érződik a költő humanista fölfogása. Alapításától, 1921-től főszerkesztője volt a Pásztortűz folyóiratnak. Versei bővelkednek a természeti képekben, költészete nyitott bölcseleti kérdésekre, ott bújkál benne a móka is mindenütt. Verseiben nagyon fontos szerepet játszik a jelképesség hellénkedőn a szümbolizmus.
A Gondolatok a költészetről (Arad, 1926) tanulmánya a költői hivatás kérdéseit fejtegeti.

Költészetét 1940-ben Corvin-lánccal ismerték el.
Verseit angol, cseh, francia, lengyel, német, olasz, oláh (rómán), svéd és tót (szlovák) nyelvre is lefordították…

Letöltés

Reményik Sándor: Végrendelet

Fáradtságom adom az esti árnynak,
Színeimet vissza a szivárványnak.

Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek,
Mosolygásom az őszi verőfénynek.

Sok sötét titkom rábízom a szélre,
Semmit se várva és semmit se kérve.

Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton :
Kétségeim az örvényekbe szórom.

A holtom után ne keressetek,
Leszek sehol – és mindenütt leszek.

Hááát… Itt is Ő van …

Hűvösvölgyi Ildikó, aki Benőcz Kata klasszikus gitárművész társaságában gyakran adja elő Reményik Sándor verseit, egyenesen úgy fogalmaz, hogy számára…

Reményik verseit szavalni olyan, mint egy gyónás…

Itt az idő, hogy ledöntsük a hallgatás falát !
Olvassuk és szavaljuk hát Reményiket !!!
Legalább a Születése Napján !

Ajánlott még :

REMÉNYIK SÁNDOR: HALOTTAK NAPJA

Tri Non után az első…

Reményik Sándor Művei

Fagyöngyök. Versek; s. n., Kolozsvár, 1918
Végvári: Segítsetek! Hangok a végekről. 1918–1919; Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Budapest, 1919
Csak így… Versek; s. n., Kolozsvár, 1920
Végvári: Mindhalálig. Versek. 1918–1921; Kertész Ny., Budapest, 1921
Végvári: Versek. Hangok a végekről. 1918–1921; Kertész Ny., Bp., 1921
Vadvizek zúgása. Versek. Radnaborberek, 1921. június-július; Minerva, Kolozsvár, 1921 Online
A műhelyből. Versek; Studium, Budapest, 1924
Egy eszme indul. Versek; Az Út, Kolozsvár, 1925
Atlantisz harangoz. Versek; Magyar Irodalmi Társaság, Budapest, 1925 (A novella és vers magyar mesterei)
Kallós Béla: Honszeretet. Hazafias jelenet. Végvári költeményeiből összeállítva; Debreczenyi Ny., Székesfehérvár, 1925
Gondolatok a költészetről; Vasárnap, Arad, 1926
Két fény között félelem. Versek; Erdélyi Szépmíves Céh, Cluj-Kolozsvár, 1927 (Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa 1927. évi sorozat)
Szemben az örökméccsel. Versek; Studium, Budapest, 1930
Kenyér helyett. Versek; Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, Budapest, 1932
Romon virág. Versek. 1930–1935; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1935 (Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa IX. sorozat)
Apocalipsis humana; Athenaeum, Budapest, 1940
Magasfeszültség. Versek. 1935–1940; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1940 (Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa XII.)
Reményik Sándor összes versei; Révai, Budapest, 1941
Egészen. Hátrahagyott versek; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1942 (Az Erdélyi Szépmíves Céh könyvei XIII.)
Jelt ád az Isten. Istenes versek; gyűjt., szerk. Imre Mária; Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, Budapest, 1981
Az építész fia. Versek. 1916–1941; vál., bev. Kántor Lajos; Kriterion, Bukarest, 1983
Reményik Sándor összes versei, 1–2.; Auktor, Budapest, 2000
Hátrahagyott versek; sajtó alá rend. Dávid Gyula; Polis, Kolozsvár, 2002
Félig élt élet. Olosz Lajos és Reményik Sándor levelezése, 1912–1940; sajtó alá rend. Kis Olosz Klára; Polis, Kolozsvár, 2003
Lám Béla levelezése. Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal és Reményik Sándorral; összeáll. Hantz Lám Irén; Stúdium, Kolozsvár, 2005
Reményik Sándor összes verse, 1-2.; sajtó alá rend. Dávid Gyula; Polis–Kálvin–Luther, Kolozsvár–Budapest, 2005
Kézszorítás. Írók, művek, viták, 1918–1941; sajtó alá rend., bev. Dávid Gyula; Polis–Luther, Kolozsvár–Budapest, 2007
Vércsöppek a hóban. Rövidprózai írások. 1914–1919; bev. Áprily Lajos, sajtó alá rend. Dávid Gyula; Polis, Kolozsvár, 2009
Rokon álmok álmodója. Áprily Lajos és Reményik Sándor levelezése, 1920–1941; sajtó alá rend., jegyz. Liktor Katalin; Petőfi Irodalmi Múzeum–Polis, Budapest ti m–Kolozsvár, 2014
Rianás. Kiadatlan versek és kisprózai írások; összeáll. Urbán László, szerk., utószó Balázs Imre József.; Jaffa, Budapest, 2019
Isten közelében. A verseket válogatta, szerkesztette: Imre Mária. Unikornis – Evangélikus Sajtóosztály, Budapest, 1991