Scroll To Top

A magyarság elnyomatásának legfőbb oka a gyáva magyar ! (Sz.)

Mikrobákkal a Maros tisztaságáért

Mikrobákkal a Maros tisztaságáért – 2012. április 26.

Csaknem 10 esztendővel „Az iható Marosért!” kezdeményezés után most egy tudományos keretterv körvonalazódik hű folyónk, a Maros megmentésére.

Magyar-oláj (román) együttműködés indul a Maros folyó szennyeződésének vizsgálatára; a résztvevő szegedi biológusok a szennyező anyagok lebontására képes mikrobákat keresnek.

Az Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI) Európa-szerte jogi keretrendszert teremtett a megfelelő vízminőség garantálása céljából. Fő céljai között szerepel, hogy a vízvédelem kiterjesztésével 2015-ig jó állapotba kerüljön minden felszíni és felszín alatti víz az Európai Unió egész területén. A legtöbb olyan tagállamban, melyek nemzetközi vízgyűjtő terület részei, hatályba léptek a szükséges intézkedések és együttműködési egyezmények.


A csonkamagyar-partiumi gúnyhatármente.

Az Európai Unió vizeire nagy fenyegetést jelentenek a mezőgazdasági és ipari eredetű szennyezések. A MARIVMICCOLL tervezet (projekt) – kiemelten veszélyes anyagok vizsgálata a Maros folyóban: mikroba-törzsgyűjtemény létrehozása bioaugmentációs célokra – a Szegedi Tudományegyetem TTIK Mikrobiológiai Tanszéke, a temesvári Bánáti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATI-VIZIG) együttműködésében valósul meg 2012-2013-ban. A tervezet (projekt) célul tűzte ki a Maros folyó vízminőségének a magyar-oláj (román) gúnyhatár mindkét oldalán történő vizsgálatát. Az EU Víz Keretirányelv listáján szereplő, kiemelten veszélyes szennyezőanyagok mellett sor kerül olyan szennyezőanyagok mérésére is, melyek jelenléte regionális problémát jelent a Maros vizében. A projekt kiemelt célja továbbá egy különleges (speciális), szennyezőanyagok lebontására képes mikrobákból álló törzsgyűjtemény létrehozása.

A tervtársak (beteges, idegen kifejezéssel: „projektpartnerek”) tanulmányozzák, hogy az EU Víz Keretirányelv alapján kiemelten veszélyesnek minősülő szennyezőanyagok jelenléte egy éven belül hogyan alakul az évszakok váltakozásával. Megvizsgálják a folyóban a baktériumok és gombák sokféleségét, valamint azoknak a fajoknak az előfordulási arányát, amelyek képesek a kiemelten veszélyes szennyezőanyagok lebontására vagy semlegesítésére. A mikroorganizmusok sokféleségének vizsgálata és a szennyezőanyagok lebontására képes törzsek azonosítása modern molekuláris biológiai és elemzési (analitikai) módszerekkel történik. A terv (projekt) során létrejövő törzsgyűjteményben elhelyezett törzsek felhasználásával a jövőben lehetőség nyílhat a szennyezőanyagok lebontását célzó megoldások (technológiák) kifejlesztésére.

A „MARIVMICCOLL” projekt – melynek megnyitó eseményére 2012. március 30-án került sor Szegeden – a Magyarország-Olájország Gúnyhatáron Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint Magyarország és Olájország (Románia) támogatásával (társfinanszírozásával). A program célja közelebb hozni egymáshoz a 92 éves gúnyhatár térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a gúnyhatármenti térség (csonkamagyar és megszállt területek) alapvető erősségeire építve.

És talán újraindulhat „Az iható Marosért!” evezés, immár a hascsikarás, a hasmars és egyéb szövődmények nélkül…

A Magyarország-Olájország (Románia) Gúnyhatáron Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 tervezet (projekt) honlapja: www.huro-cbc.eu

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány: A Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány javaslata: Önálló „Maros-mente Nemzeti Park

Prof. Dr. Vágvölgyi Csaba (tanszékvezető egyetemi tanár) SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszék Sajtóanyag letöltése (PDF formátum)

Szómagyarázat gyüttmönteknek
oláj
: a szögediek nyelvén így hangzik a köznyelvi ‘oláh’, vagy közkeletűbb és betegös, történelemhamisítóan túlzott udvariaskodással ‘román’ népnév. (Lásd még : olájalma)
Olájország : a szögediek nyelvén így hangzik a köznyelvi ‘Oláhország’, vagy közkeletűbb történelemhamisító udvariaskodással ‘Románia’ gyanánt is ösmert országnév. Keleti területeink (Erdély és a Részek) megszállója.
Ajánlott olvasmány : Bálint Sándor: Szegedi szótár

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium