Európa szívéből
Budenz József, németnek született, de magyar akart lenni, így magyar nyelvtudósként ismerjük ma Őt. Egyetemi tanárként a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az ugor-nyelvcsalád atyamestere volt.
Korának egyik legkiválóbb nyelvésze.
Ő bizonyította be végérvényesen – ahogyan Ő nevezte – az ugor-nyelvrokonságot.
Megítéltetése máig politikai villongások terepe. Itt az idő végre a helyükre tenni a dolgokat !
Ki is volt Budenz József ? Német volt vagy magyar volt ? – „Ő akkor szerette meg nyelvünket, mikor azt üldözték, akkor csatlakozott hozzánk, mikor ellenségeink, de még egyes honfitársaink sem igen hittek jövőnkben. Magyar hazafi lett, élő bizonyossága annak, hogy nem a közös eredet, nem a faj teszi a nemzetet, hanem a nyelv, az eszmék, érzések és törekvések közössége.” – mondotta Gyulai Pál.
1836 június 13.-án született Rasdorfban, Németországban. Egyetemi tanulmányait a Marburgi Egyetemen kezdte 1855-ben, majd egy évvel később a Göttingeni Egyetemen folytatta. Indogermanisztikát tanult, majd altajisztikával kezdett foglalkozni. Doktorátusát 1858-ban szerezte meg.
Göttingenben ismerkedett meg az ott tanuló Nagy Lajos theológussal és magyar diáktársaival. Puszta kíváncsiságból tudakolta a magyar nyelv sajátságait, és könyvből elkezdett magyarul tanulni. Akkoriban jelentek meg Berlinben Wilhelm Schott és Bécsben Anton Boller tanulmányai, melyekben a magyart az (ászi) ugor, a török és a mongol nyelvekkel hasonlították össze. Ezeket olvasva Budenz hozzáfogott a török nyelv tanulásához, és megérlelődött benne a szándék, hogy ennek a nagy urál-altaji nyelvcsaládnak tüzetes tanulmányozására adja magát. Magyarországon akart magyarul megtanulni. Amikor erről Hunfalvy Pál a hazatérő Nagy Lajostól értesült, levélben hívta meg Magyarországra. A huszonkét éves Budenz 1858 májusában érkezett Pestre. Debrecenben és Érmelléken nyaralva olyan hamar elsajátította a magyar nyelvet, hogy már ugyanazon év őszén néhány értekezését magyarul írta meg.
Eleinte a magyar nyelvet a török( nyelvek)kel hasonlítgatta. Akkoriban Hunfalvyval együtt úgy vélte, hogy ez a legközelebbi rokonság. Ezen kutatásai közben győződött meg arról, hogy a magyar–török egyezésnek nagyobb része inkább szavak átvételén alapszik, és inkább a finn, lapp meg a vogul a magyarnak a legközelebbi rokonai. Az alapszókincsben kívül a nyelvtani rendszer hasonlóságai és a számos rendszeres hangmegfelelés is a közös ugor eredetet igazolják.
A „finnugor rokonság” honn ma egyre gyakrabban rosszallás, a műveltebb esetekben és körökben talán meg még vita tárgya. Pedig e nyelvi rokonság(unk) vitán fölül áll.
Maga a „finnugor” szó vitát nem érdemel. Az bizony durva és célzatos antimagyar diszkrimináció ! Kutyafalvi (Hunsdorfer) okoskodás. De bizony… Eb ura fakó ! Nem is csoda ! Hiszen a „finnugor” gondolatot mindig is velejéig áthatotta a politika ! Ha már politika… Hát illően, divatosan most… Itt az idő az ugor érzékenyítésre ! Ugor érzékenyítés ! (Sz.) Bizony ! Döntsük le hát a hallgatás falát !
A Népünk és Nemzetünk ellen való rasszizmust megelőzendő maga a szó is kiiktatandó, azaz kiirtandó a magyar közéletből végleg és örökre ! Amennyiben a finnségi meg ugor népek és a magyar nyelv viszonyát tudatosan és alaposan kutatjuk, úgy „tudományosan” ennek a nyelvrokonságnak és nyelv-tudománynak helyesen csakis – a finneknek is kedveskedő – Hungrofinn (Sz.) jelzővel illethetjük !
Bár Budenz már megalkotta rég nekünk a még tömörebbet Ugor nyelvrokonság alakban…
Vámbéry Ármin keletkutatónk 1869-ben jelentette meg a Magyar és török–tatár szóegyezések című munkáját. Budenz József keményen bírálta Vámbéry művét… Ezzel kitört az „Ugor–Török Háború”, amely messze túlhaladt a tudományosság keretein.
Szívrohamban húnyt el 1892 április 15.-én Budapesten.
Mondhatni megszakadt a szíve a nyelvi vitározásban…
A hazafias nagyközönség akkor inkább Vámbéryvel szimpatizált, de utóbb Budenz állt nyerésre a tudományos vitában. Az 1945-ben Hazánkra törő kommunizmussal a közvélemény is kénytelen elfogadta Budenz igazát. A rendszerváltás óta föllángolt e vita megint…
A nyelvészeti vita máig sem jutott végső nyugvópontra. Ma mindenki saját politikai hasznára igyekszik hajtani e vita elemeit, míg az egész rendszer nagyságát és bonyolultságát szinte senki sem érti…
De ím, adódik egy remek lehetőség !
Remek, hogy áll még a Budenz-ház ! Nagy lehetőség, hogy emlékházként berendezve hirdesse életművét, az ugor-nyelvrokonságot, ahogyan Ő nevezte… török elemekkel meg ugor elemekkel… Budenz szavaival… no meg azok mai apalosabb értelmezésével… és ütköztetéseivel… ahogyan Budenz élete is telt e házban…
Tudatlanok, vagy nyerészkedők (nyomására) kiadták rá a bontási engedélyt… de
Amíg áll… még megmenthető…
A Budenz-ház még megmenthető a Dohány utcában.
Egy kultúr-nemzet Budenz Múzeumnak – vagy akár Ugor Múzeumnak – rendezné be…
Annak, aki németként egy életen át a mi magyar nyelvünket kutatta.
A Budenz-ház mint Ugor-ház megmentését és nyelvtörténeti múzeummá alakítását szorgalmazom.
Így a HÁZ akár Magyar Nyelvrokonság Múzeuma is lehet…
Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
Olvasói válasz :
Köszönöm . Jó lenne megmenteni , egyet értek . ( HJCsaba )
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
