Scroll To Top

Böngészés: Hagyomány

A válság megoldása Ukrajna Trianonja !

Európa válsága mélyül… A válság megoldása Ukrajna Trianonja ! A Szovjetunió nagyot harapott Lengyelországból meg Magyarországból is… Mindet Ukrajna örökölte a „rendszerváltás” gyanánt emlegetett összeesküvés nyomán… Az ukrán neonácizmus már 3 évtizede nyomorgatja nemzetiségeit… Az internáci nyugat meg alamuszin csak tűri az ethnikai piszkolgatásokat… Oroszországnak most elege lett ! Megtorolja. .

A Pozsonyi Diadal – Nemzeti Ünnepünk !

1115 esztendeje… A Létünket döntötte el a Pozsonyi Diadal ! A Pozsonyi Diadal – Nemzeti ünnepünk !Lehetne méltán – Május elseje helyett – munkaszüneti napunk is ! Akár egy nemzeti büszkeséggel is átfűtött hosszú hétvégével… korabeli hagyományőrzőkkel, méltán magyar karnevállal, lovas viadalokkal… Nemzeti értékeink ünneplésével, önbecsülésünk  helyregyógyulásával… Emlékezetfrissítőül ajánlom az alábbi kis. .

Emese álma Emese napján

Egyre népszerűbb Emese nevünkről-nevünkből érdemes többet is merítenünk a neve napján… Helbing Ferenc (1870 – 1959): Emese álma (a Magyar hunmondák kötetből, 1920, papír, tus, tempera)Figyelemre méltó a glóriás Turul, aki álom éjén közelít… Emesénkhez… Boldog-Asszony… Szűz Mária… Szögedi költőnket is megihlette Emese alakja: Emese álma Ázsiai sátor mélyén,Ázsiai éjek éjén,Hulló. .

Verecke táján – 115 éve

Ma kerek 115 esztendeje jelent meg… A szűntelen dúló Etelközi Zűrben együttérzünk az ukrán terror alatt sínylődő magyar testvéreinkkel … Ebben segít ma Gyalunk ékesen szép költeménye… a „Nagy Magyar Magányban”… Ha létezik ma Magyar Ország, ott a Verecke táján-t minden magyar tudja… és a nemzetközi „Nagy Magyar Magányban” a KÁRPÁTALJÁt. .

Dankó Pistának

Dankó Pista szülinapján érdemes szót ejteni a magyar muzsikáról… zenéről, dalról és nótáról is.Mi nekünk a magyar nóta ? – Fakuló emlék…Mi nekünk ma Dankó Pista ? – Egy név ? Mi több ? Ma már ennek jelentőségét is nehéz fölfognunk. Mára a magyar dal és nóta végső vesztésre áll.

Ismét kiújultak a jeles Magyar Nemzet sebei – A Rákóczi Szabadságharc

Nap (június) hava 7.-én 1703-ban e napon II. Rákóczi Ferenc herceg kiadja a keresztény világ számára latin nyelvű, „Recrudescunt inclytae gentis Hungariae vulnera” (Ismét kiújultak a jeles magyar nemzet sebei) kezdetű kiáltványát, a szabadságharc okairól és céljáról.

Tria non örökén – Európa tartozik nekünk !

Európa örök adósunk…Európa tartozik nekünk !Amíg a tolvaj-számlát nem rendezi… Mindent vissza ! Aki ezt egyetlen szóval is tagadja, az csak riherongy hazaáruló ! Tűzrevaló ! Európa tartozik nekünk ! Nem csak tisztelettel, az évszázadok keleti védőbástyájának… Nem csak 1956-ért… A világraszóló cserbenhagyatásunkért… De a wilsoni demokratikus, néptöbbségi elvek lábbal tiprásáért is…. .

Európa minden népénél fölbukkan a természet virágbaborulásának ünneplése. Ennek egyik – keresztény formában való – továbbélése a Pünkösd.

Páduai Szent Antal Napján – Izzó hite örökén…

A portugál születésű, majd Páduaiként megismert Sant Antonio 1195 augusztus 15.-én született Lisszabonban, Fernando Martins de Bulhões  néven. A későbbi Antoniót, magyarosan Antalt 1232 Ígéret (május) hava 30.-án avatták szentté… ma éppen 790 esztendeje…   Izzó hite örökén… Van ma estére két méltó moziajánlatom… a (mozikból is) kirekesztetteknek a házimoziban….

Ma 150 éves Horger Antal úr !

Ígéret (május) hava 28.-án… ma 150 éves Horger Antal úr ! 1872-ben e napon született (az azóta oláhok által megszállt) Lugos városában, Krassó-Szörény vármegyében, magyar érzületű, német gyökerű családban…  1922-től a szegedi, 1940-től az ismét Kolozsvári Magyar Egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Konzervatív, pozitivista tudósként, németes alapossággal írta meg műveit.

Csibi 115 éves !

1907-ben e napon született Elek Ilona (becenevén: Csibi)  kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok magyar tőrvívónő. († 1988) Asszonynevein: Schacherer Károlyné, majd Hepp Lászlóné; becenevén: Csibi (Budapest, 1907. május 17. – Budapest, 1988. július 24.) kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok magyar tőrvívó; a magyar sport első női olimpiai aranyérmese.

A szlovák parlament 80 éve hagyta jóvá a felvidéki zsidók deportálását – Az egyetlen ellenszavazat természetesen magyar volt !

1942 – A szlovák parlament utólagosan jóváhagyja a zsidók deportálását. Az egyetlen ellenszavazatot a Magyar Párt képviselője, Gróf Esterházy János adta le, míg több szlovák képviselő – tiltakozása jeléül – a szavazás idején elhagyja az üléstermet.