Az „Avanti ragazzi di Buda” – többnyire Előre budai srácok, olykor Előre pesti srácok fordításban – egy egészséges antikommunista dal. Pier Francesco Pingitore szövegére Dimitri Gribanovski, írta az 56-os magyar Forradalom emlékére.
Böngészés: Kalendárium
E napon tisztázta Gyalunk alábbi költeményét… Regös az udvarban Szabad-e regölni ?Régi rónák, messzi pusztákBoldogságos mélabúját,Érzitek-e még a vágyat,Újra látni Vén Hazánkat ? Szabad-e regölni ?Érzitek-e még a vágyat,Mely a szabad, ősi sátrakÁlmait áhítja vissza…Ki a Volga vizét issza ! Szabad-e regölni ?Hold ha feljő, Nap ha támad,Érzitek-e még a. .
E napon történt… 1448 Mag (október) 19.-én – A 2. Rigómezei Csatában Hunyadi János serege, Brankovics György rác (szerb) despota árulása miatt súlyos vereséget szenved a II. Murád szultán vezette török haderőtől. Hunyadi maga is az – nem csak saját népét, de egész Európát el – áruló, Brankovics fogságába került.
Mag (október) hava 18.-án… 1823-ban e napon született (Ipolykeszi) Ipolyi Arnold besztercebányai majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, a MTA igazgató tagja. Méltatlanul elfeledett hőse a Magyar Hitnek és az Ősi Magyar Műveltségnek… Ősvallásunk és a magyar néphit kutatása mellett Ipolyi Arnold nevéhez fűződik a rendszeres műemlékvédelem kiépítése is.
Mag (október) hava 18.-án… 1740-ben e napon született Szegeden Dugonics András. Dugonics András születése napján érdemes elmerengenünk az Ő szellemi örökségén… Érdemes elgondolkodnunk rajta, miféle értelmiség és milyen szellemi légkör jellemezte Hazánkat bő kétszáz esztendeje, és milyen ma ? A dalmát kereskedő család sarja kegyesrendi paptanárként a mathematika egyetemi tanára.
Tóth Árpád magyar költő és műfordító a ma oláh megszállás alatt élő – akkor még szabad, magyar – Aradon született 1886 április 14.-én… Megrabolta Őt az Élet… Szülővárosa ma is oláh megszállás alatt áll… ez sem javíthatta kedélyét… Tóth Árpád szülőháza… Vajon Őt ünnepli ma benne a Hozzá méltó Múzeum ?! Mindössze 42 évesen Budapesten,. .
A Nyugat · / · 1915. 20.
Egy újabb antimagyar Nobel-díjas !Túlzásba viszik már a magyarellenes kirekesztő rasszizmust a Nobel nevével fedett bizottságban…Ím egy kései Korin, aki most krasznahorkai néven Nobel-díjat kapott : „Egyáltalán nem vagyok büszke arra, hogy magyar vagyok, Isten oda teremtett, azt a kenyeret ettem. Képtelen vagyok büszke lenni, hogy bolondok közé születtem, és.
E napon történt … 1479 október 13.-án…Érdemes emlékeznünk hát e napon dicsőséges diadalunkra ! A kenyérmezei csata azaz illőbben, magyarul a Kenyérmezei Diadal az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479 Mag (október) hava 13.-án Mátyás magyar király hadserege és az Oszmán Birodalom portyázó serege között. Megjegyzendő: akkoriban még illendőn.
E napokban íródott Gyalunk gyönyörű Október költeménye : A fény arannyal öntözi mégA szőke akác levelét,De ez a fény, megérzem én,Már októberi fény. Az alkony lila fátyla alattTarka tehenek hada halad,Vígan elbődül, hisz haza tart,De ez már őszi csapat.
Ezen a napon történt az Ozorai Diadal… Pákozdnál a magyar honvédek megfutamították a horvátokat…Ahogyan Petőfi Sándor írta: „Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva,Seregének seregünk nyomába’” 1848 – Az újonnan alakult magyar honvédsereg Ozoránál Roth és Philippovich császári tábornokok hadtestét megadásra kényszerítette, majd mindkét parancsnokló tábornokot fogságba is ejtette. Az ozorai ütközet az 1848–49-es forradalom és.





Európa szívéből










