Szakmailag előkészítetlen lépésnek tartja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetését a Magyar Régész Szövetség (MRSZ); pénteki közleményében a szervezet a hazai örökségvédelem helyzetének jelentős romlásától tart.

„A Magyar Régész Szövetség Elnöksége megdöbbenve értesült arról a kormánydöntésről, amely meg kívánja szüntetni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, és jelenlegi információink szerint funkcióit a Belügyminisztérium, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma között osztaná fel” – áll a szervezet vezetése által kiadott állásfoglalásban.
Mint hangsúlyozzák, ezzel a lépéssel véget érne a magyar műemlékügy önálló szervezetének több mint 130 éves története és végveszélybe kerülnének az elmúlt időszakban egyre kiszolgáltatottabbá vált hazai régészeti lelőhelyek. Párhuzamosan ezzel a folyamattal zajlik a magyar múzeumok „ellehetetlenítése” is, ami számos értékes gyűjtemény bezárásához vezethet – vélekednek.
A KÖH megszüntetéséről szóló döntés átgondolt stratégia nélkül, a szakmai előkészítés teljes hiányában született meg, a régész szövetség is csak a sajtóból értesült a hírről – mondta az MTI-nek pénteken az MRSZ elnöke. Lassányi Gábor hangsúlyozta: bárhogy is strukturálják át az örökségvédelmet, az mindenképpen szomorú üzenet, hogy a KÖH-öt mint csúcsszervet megszüntetik.
Mint emlékeztetett, az örökségvédelmi törvény tavaly kétszer is módosult, amit mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai szervezetek erőteljesen kifogásoltak, mondván: a változások igen negatív hatással járnak a régészeti örökség védelmére. Ezt követően a KÖH-től elvonták az építéshatósági jogkört, majd rövidesen megszűnik maga a hivatal is – tette hozzá.
Az MRSZ közleménye a döntés jelentős veszteségekkel járó következményei között megemlíti, hogy megszűnhet az örökségvédelem szakmai ellenőrzésének lehetősége. A régészeti lelőhelyek felügyeletét, védetté nyilvánítását és még számos örökségvédelmi funkciót ugyanis másodfokon a KÖH látta el, míg az ásatási engedélyeket az Ásatási Bizottság javaslatára adta ki a hivatal.
Mint a dokumentum kiemeli, a KÖH számos alkalommal „ellensúlyi szerepet” töltött be egyéb, nem feltétlenül a nemzeti örökség megőrzését szem előtt tartó érdekekkel szemben.
Komoly veszélynek látszik az MRSZ szerint az is, hogy a minisztériumok tisztségviselői a műemlékek és a régészeti emlékek védelmét megfelelő felkészültség hiányában nem fogják tudni ellátni, illetve a nemzeti örökség megőrzésének hosszú távú érdekeit könnyen felülírhatják majd rövidtávú politikai és gazdasági érdekek.
A KÖH, illetve jogelődjei a 19. század második felétől egyedülálló adatbázisokat építettek ki, ezek az adatok azonban a kormánydöntés áldozatául eshetnek. Veszteséget jelenthet az is, hogy utcára kerülhetnek értékes szakmai tudást és tapasztalatot felhalmozott szakemberek, akik eddig műemlékeink és régészeti lelőhelyeink épségét vigyázták – figyelmeztet az MRSZ.
„Nem vitatható, hogy a magyar nemzeti kulturális örökség intézményei racionálisabban és logikusabban is működtethetők. Ennek eléréséhez azonban nem a nagy múltú szervezetek előkészítetlen, megalapozatlan jövőképet előrevetítő megszüntetése, hanem a szakmai-politikai-gazdasági szereplők közös, józan és ésszerű helyzetfelmérése, gondolkodása és döntés-előkészítő munkája szükséges” – zárul a Magyar Régész Szövetség közleménye.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...